Értékelés:

A „Viselkedj tisztességesen: Kurt Vonnegut humanizmusa” című könyv Wayne Laufert lebilincselő és informatív feltárása Kurt Vonnegut humanista filozófiájának, műveinek és különböző témákkal kapcsolatos gondolatainak átgondolt elemzésével megszakítva. A könyv egyszerre szolgál átfogó áttekintésként Vonnegut régi rajongói számára, és hozzáférhető belépési pontként az újonnan érkezők számára, felhívva a figyelmet a vallás és a modern társadalom kritikája közepette a jóságba és a humanizmusba vetett alapvető hitére.
Előnyök:A könyv jól kutatott, tömören megírt, és elgondolkodtató betekintést nyújt Vonnegut világnézetébe. Mind a szépirodalmi, mind a személyes írásaiból származó idézetek gazdag keverékét tartalmazza, így széles közönség számára vonzóvá teszi. A szerző hatékonyan kezeli Vonnegut meggyőződésének összetettségét, és értékes kontextust biztosít, beleértve a modern humanista vitákkal való összehasonlítást és Vonnegut nem fikciós műveinek alapos feldolgozását. Számos kritika kiemeli a könyv szórakoztató jellegét és a benne foglalt mély ismereteket.
Hátrányok:Néhány kritika megjegyezte a humanizmuson belüli egyes témák mélyreható feltárásának hiányát, például a humor hiányát a Humanista kiáltványban, ami mélyebbé tehette volna a vitát. Továbbá, bár a könyv Vonnegut humanizmusának számos aspektusát tárgyalja, néhány olvasó számára hasznosabb lehet, ha már rendelkezik előzetes ismeretekkel Vonnegut műveiről.
(6 olvasói vélemény alapján)
Behaving Decently: Kurt Vonnegut's Humanism
Kurt Vonnegut és a humanizmus kéz a kézben járnak. A BEHAVING DECENTLY: KURT VONNEGUT HUMANIZMUSA című könyvében Wayne Laufert azt vizsgálja, hogy Vonnegut hogyan tárta fel erkölcsi filozófiáját műveinek témáin és szereplőin, valamint nyilvános megnyilatkozásain keresztül.
Témáról témára haladva tárja fel Vonnegut írott és beszélt nézeteit, első regényétől, a Player Piano (1952) című művétől a háborúellenes remekművén, a Slaughterhouse-Five-on (1969) át a szépirodalmi és nem szépirodalmi műveinek gyűjteményeiig, amelyek mind a mai napig, jóval a 2007-ben bekövetkezett halála után jelentek meg. Beszédei, esszéi, interjúi és újságírói munkássága, amelyek alátámasztják és kibővítik regényeinek érzelmeit, megfelelő figyelmet kapnak Vonnegut életének és pályájának e beszélgetős áttekintésében.
Vallás, háború, politika, tudomány, művészet - ezek a témák és még sok más Vonnegut szemszögéből kerülnek bemutatásra, és egy tágabb humanista szemléletbe illeszkednek. Leghíresebb alkotása, az öreg sci-fi író, Kilgore Trout is saját fejezetet kap.
Vonnegut "Krisztus-imádó agnosztikusnak" nevezte magát, ezt a kifejezést a BEHAVING DECENTLY elemzi szabadgondolkodóként való neveltetése, háborús tapasztalatai, a vállalati világban eltöltött idő és más, értékrendjét alakító tényezők összefüggésében.
Ezeket az értékeket talán Eliot Rosewater, a sérült, szupergazdag filantróp karaktere fejezi ki a legjobban: "Az Isten verje meg, kedvesnek kell lenned.".
Vonnegut valós és elképzelt énje beépült Kurt Vonnegutba, az íróba, a nyilvános szónokba, az interjúalanyba, sőt, még az egyes könyveiben megjelenő karakterbe is. Végül is azt írta: "Én magam is egy kitalált mű vagyok".
Ez a vicces, bölcs, néha depressziós személyiség humanista volt. A BEHAVING DECENTLY megmutatja az olvasónak, hogyan emlékeztetett Kurt Vonnegut arra, hogy tegyünk apró lépéseket a kedvesség, a közösség, a méltóság és a művészet - és a szellentés - reményteli útjain.