Visszhangok az üres égből: A két igazság buddhista tanításának eredete

Eredeti címe:

Echoes from an Empty Sky: The Origins of the Buddhist Doctrine of the Two Truths

Könyv tartalma:

A két igazság - a hagyományos és a végső igazságok - fontos buddhista tanítása a témája ennek a könyvnek. A könyv azt vizsgálja, hogy a korai buddhizmusban hogyan alakult ki ez a tan a Buddha összegyűjtött mondásaiban rejlő ellentmondások értelmezésére tett erőfeszítésekből.

A két igazság azonban nem elsősorban a kijelentésekre vagy a nyelvre vonatkozott, hanem azokra a valóságokra, amelyekre a kijelentések vagy a nyelv utal. Mint ilyen, a két igazság tana lett az egyik olyan tanítás, amelyen keresztül a buddhista filozófusok arra összpontosították erőfeszítéseiket, hogy kidolgozzanak egy abhidharmát, egy magasabb tanítást, amely lehetővé tette számukra, hogy megmagyarázzák, hogyan fogja fel az elme a világot és hogyan fogja félre, hogyan ragaszkodik olyan tárgyakhoz, amelyek önmagukban és önmagukban nem léteznek, és ezáltal szenvedést okoz. Valójában a tanítás ekkor a különböző típusú tárgyak közötti különbségtételre fejlődött, nem pedig a különböző típusú kijelentések közötti különbségtételre.

Az így értelmezett igazságok tana kulcsszerepet játszott abban, hogy követői a Mahájánát megfogalmazzák, megkülönböztetve azt attól, amit Hinájánának neveztek, különösen az önzetlenség és az üresség központi eszméinek meghatározásában. Ellentétben a témával foglalkozó korábbi könyvekkel, amelyek a Mahájána kontextusában összpontosítanak a tanra, Buescher a Hinájána kontextusában vizsgálja azt.

A buddhista tan tibeti buddhista szintézisei lenyűgöző perspektívát nyújtanak, amelyből összehasonlíthatjuk a főbb indiai iskolák álláspontjait. Az ilyen munkákból azonban gyakran hiányzik a történelmi perspektíva, amelyből meg lehetne különböztetni ezeknek az álláspontoknak a fejlődését.