Értékelés:
Michael Ross „Az önkéntes” című könyve lebilincselő és őszinte beszámolót nyújt a kanadai katonából Moszad-ügynökké válásáról. Megragadja a titkos élet érzelmi és pszichológiai kihívásait, miközben betekintést nyújt az izraeli katonai és hírszerző közösségbe.
Előnyök:Az írás világos és társalgási stílusban íródott, így az összetett témák is érthetővé válnak. Értékes betekintést nyújt egy Moszad-tiszt életébe, részletesen bemutatva a kémkedés érzelmi áldozatait és érdekes aspektusait egyaránt. A könyv emberi szemlélete miatt ajánlott, enyhítve a kémélet tipikusan romantikus szemléletét.
Hátrányok:Néhány fejezetet lassúnak vagy vontatottnak érezhetünk, és bár vannak lenyűgöző felfedezések, bizonyos témák inkább csak célozgatva vannak, mint teljesen feltárva. Emellett a szerző egyesek szerint túlzottan támogatja az izraeli intézkedéseket, különösen a Hamásszal kapcsolatban, ami nem biztos, hogy minden olvasónak tetszeni fog.
(8 olvasói vélemény alapján)
Egy kanadai lebilincselő története, aki magas rangú tisztként szolgál a legendás izraeli Moszadban.
1982-ben a fiatal Michael Ross csatlakozik az Európában hátizsákkal utazó kanadai huszonévesek légiójához. A véletlen úgy hozza, hogy egy izraeli Kibbutzban köt ki, ahol beleszeret a földbe és annak ősi, sokrétű történelmébe. Elmélyül az izraeli kultúrában, áttér a zsidóságra, és magáévá teszi új hazája túlélésért folytatott küzdelmét, csatlakozik az Izraeli Védelmi Erőkhöz, majd végül a Moszad legelitebb és leghíresebb fedett műveleti egységéhez, a Caesariához.
Ross hét és fél évig dolgozott titkos ügynökként - klasszikus kémként. Az Önkéntes című könyvben leírja, hogy milyen szerepet játszott azokban a küldetésekben, amelyekkel Szíria, Líbia és Irán fejlett fegyvertechnológia megszerzésére irányuló kísérleteit próbálta meghiúsítani. Beszámol arról, hogy részt vett a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek elleni 1998-as támadások kitervelői, az al-Kaida három magas rangú ügynöke elfogásában; egy közös Moszad-FBI műveletről, amely leleplezte a Hezbollah egyik vezető terroristáját, aki az Egyesült Államokban tartózkodott; és egy dél-afrikai küldetésről, amelynek során elfogta az országuk katonai arzenáljának bővítésére törekvő iráni ügynököket; valamint két és fél évről, amikor a Moszad terrorizmusellenes összekötő tisztje volt a CIA és az FBI mellett.
A Ross által leírt műveletek közül sok olyan van, amelyet még soha nem hoztak nyilvánosságra.
Az első személyes találkozásom azzal a szervezettel, amelyet a világ ma al-Kaida néven ismer, 1998. augusztus 7-én, pénteken kezdődött, azon a napon, amikor a csoport teherautóbombákat robbantott az amerikai nagykövetségek előtt a kenyai Nairobiban és a tanzániai Dar es Salaamban, 291 ártatlan embert, köztük 12 amerikai állampolgárt megölve, és több mint 4500 afrikai járókelőt megsebesítve. Augusztus 7-én otthon voltam Izraelben, élveztem egy ritka szabadnapot, de nem sokkal a robbanások után megszólalt a csipogóm. Sürgős kérés volt, hogy hívjam a Moszad 24/7-es kommunikációs központját. Telefonon jelentkeztem be, majd a főhadiszállásra rohantam a pici Renault-mban, és felrohantam a két lépcsőfokon a terrorelhárítási osztályra.
Ott találtam Etti-t, a "Világi Dzsihád" részleg (informálisan "szörnyű Ahmedek" részlegeként ismert) elemzőjét és néhány társát, akik a nairobi összekötő állomásunkról érkező kábelforgalmat tanulmányozták. Észrevettem, hogy Etti cigarettázik - a főhadiszálláson érvényes dohányzási tilalom ellenére egy olyan kemény öregember, mint Etti, ilyen körülmények között megúszhatja ezt a dolgot. A szokásos, alkalmi trágárságoktól hemzsegő hangnemben üdvözölt, és átnyújtott nekem egy halom jelentést, amelyekkel felvilágosítottak a helyzetről.
-- Az önkéntesektől.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)