Értékelés:
A könyv alaposan feltárja a 30-as és 40-es évek szovjet ipari kémkedését, feltárva annak hatását az amerikai társadalomra és kormányra. Bár lassan indul, a részletes információk segítenek fenntartani az olvasó érdeklődését, és jelentős „aha” pillanatokhoz vezetnek.
Előnyök:⬤ Jól kutatott, átfogó információkkal
⬤ magával ragadó, az érdeklődést fenntartó írásmód
⬤ könnyen érthető összefüggések az emberek, helyek és események között
⬤ döntő fontosságú betekintést nyújt a történelmi kémkedésbe és annak következményeibe.
Lassú kezdés, ami türelmet igényelhet az olvasótól.
(2 olvasói vélemény alapján)
Red Spies in America: Stolen Secrets and the Dawn of the Cold War
Amikor az Egyesült Államok 1933-ban diplomáciai kapcsolatokat létesített a Szovjetunióval, nem csupán normalizálta a kapcsolatokat az új bolsevik állammal, hanem megnyitotta az ajtót az orosz kémek felvonulása előtt. Az 1930-as és 1940-es években a szovjet mérnökök és technikusok a nemzetközi együttműködés álcája alatt gazdag hírszerzési termést takarítottak be az ipari üzemeinkből. Gyári alaprajzok, repülőgépek tervrajzai, üzemanyagformulák - mind-mind a szovjet kémkedés malmára hajtották a vizet. És ez, ahogy Katherine Sibley bemutatja, csak a kezdet volt.
Míg a legtöbb történész a hidegháború kezdetét a második világháború utáni szovjet világuralomtól való amerikai félelemmel datálja, Sibley megmutatja, hogy valójában a háború alatt kezdődött. Az atomkémkedés leleplezése 1943-ban nemcsak a látszólagos orosz szövetségeseink fokozott megfigyeléséhez vezetett, hanem aláhúzta a Szovjetunióval szembeni növekvő bizalmatlanságot is, amely végül teljes ellenségeskedéssé alakult át.
Sibley könyve, amelyet az amerikai és szovjet archívumokban végzett új, kimerítő kutatások alapján aprólékosan dokumentált, a szovjet katonai-ipari kémkedés eddigi legrészletesebb tanulmánya, amelyből kiderül, hogy az Egyesült Államok sokkal többet tudott a szovjet műveletekről, mint azt korábban elismerték. Beszámol az olyan kémekről, mint Steve Nelson és Clarence Hiskey, akik információkat adtak át a Manhattan Projectről; a szövetségi kormányon belüli téglákról, mint Nathan Silvermaster; és az olyan szovjet ügynökökről, mint Andrej Sevcsenko, akik a védelmi dolgozókat a csúcstechnológiai titkok felfedésére kényszerítették. Ugyanakkor, ahogy Sibley bemutatja, több száz másik vörös ügynök teljesen észrevétlen maradt. Csak a disszidensek felfedései és a szovjet kódok háború utáni feltörése révén kezdtük el teljesen megérteni a nemzetbiztonságunkban elkövetett sérelmeket.
Sibley leírja, hogy a háborús kémkedésre adott válaszunk hogyan alakította ki a vörösök elleni harc egy nemzedékét - hűségprogramokat, feketelistákat és a hírhedt HUAC-meghallgatásokat -, és hogyan homályosította el az amerikai-orosz kapcsolatokat mind a mai napig. Áttekinti a közelmúltbeli eseteket is - ifjabb John Walker, Aldrich Ames, Robert Hanssen -, amelyek azt mutatják, hogy az amerikai titkok megszerzésére irányuló orosz erőfeszítések napjainkban is folytatódnak.
A hidegháborút figyelők és a kémkedés szerelmesei számára Sibley művéből kiderül, hogy valójában mit tudtunk a kommunista kémkedésről, és azt sugallja, hogy ennek a tudásnak hogyan és miért kellene alakítania a hírszerzésről alkotott képünket a terrorizmus korában is.
