Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 8 olvasói szavazat alapján történt.
Walking the Wrack Line: On Tidal Shifts and What Remains
Barbara Hurd a Kavargó sárral és a Belépés a kőbe című könyvekkel megkezdett trilógiájának utolsó kötetében továbbra is emberi dimenzióval ruházza fel a természetregényeket. Ékesszóló és bölcs prózával vizsgálja, amit a partra mos a víz, az angyalszárnyas kagylóhéjaktól a törött evezőkig. Még egy sellő is megjelenik ebben a ragyogó gyűjteményben, amely fényt vet a titokzatosra és a figyelmen kívül hagyottra.
Olyan távoli tengerpartokról írva, mint Marokkó, St. Croix vagy Alaszka, és olyan ismerősökről, mint Kalifornia és Cape Cod, segít meglátni a szépséget a holdcsiga hátborzongató táplálkozási folyamatában. Felemel egy berozsdásodott, még mindig lezárt üzenetes üveget, hogy kézzelfoghatóvá tegye az anya és lánya közötti érzelmi szakadékot. Egy darabka tengeri üvegről és az átalakulás lehetőségeiről elmélkedik.
A könyv egy tengerparton kezdődött, mondja Hurd, „azzal a felismeréssel, hogy sok minden, ami fontos nekem, annak ellenére - talán éppen azért - él tovább, hogy egy időre megtört vagy elveszett a visszasodródásban. Tojástartókat, köveket, kagylókat szedegettem fel, és folyton forgattam őket - a kezemben és a fejemben„.”.
Minden fejezet egy-egy tárgyra -- egy pelikántojás héjdarabkájára, esetleg egy medúzára -- irányuló alapos figyelemmel kezdődik, de aztán tágul a nagyobb témák felé: a szokások állandósága, a vágy, a csalódások, a tökéletesen megőrzött hazugsága, az ellenszenvek örömei, az átalakulások és a fizikából ismert, furcsa attraktornak nevezett jelenség.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)