Way Beyond Bigness: The Need for a Watershed Architecture
A Way Beyond Bigness egy tervezési-kutatási projekt, amely a Mekong, a Mississippi és a Rajna folyó medencéjét vizsgálja, különös tekintettel a több léptékű, vízalapú infrastrukturális átalakulásra.
A könyv egy egyszerű, adaptív keretrendszert javasol, amely egy három részből álló, integratív tervezési-kutatási módszertant használ, amely a következőképpen épül fel: Értékelni + elemezni, spekulálni + szintetizálni és együttműködni + katalizálni. Ennek érdekében a Way Beyond Bigness többféleképpen igazítja újra a vízgyűjtőket és az építészetet: léptékeken (a helyszíntől a folyómedencéig), tudományágakon (az ökológusoktól a közgazdászokig), narratívákon (a túlzóktól a pragmatikusig) és helyszíneken (az akadémiaiaktól a szakmaiakig).
A kutatás kritizálja és átdolgozza az Oxford Dictionary két nagyon különböző meghatározását a „vízgyűjtőre”: 1) „Egy olyan terület vagy földgerinc, amely elválasztja a különböző folyókba, medencékbe vagy tengerekbe folyó vizeket” és 2) „Egy esemény vagy időszak, amely fordulópontot jelöl egy cselekvés vagy egy ügyek menetében vagy állapotában”, valamint két nagyon különböző meghatározását az „építészetre”: 1) „Az épületek tervezésének és építésének művészete vagy gyakorlata” és 2) „valaminek az összetett vagy gondosan megtervezett szerkezete”.
A könyv kiemeli a szerző több mint egy évtizedes átfogó munkásságát, beleértve a Mekong, a Mississippi és a Rajna mentén végzett mélyreható terepkutatást, valamint a spekulatív és a közösségi alapú együttműködések sokszínűségét.