We Are Not Slaves: Állami erőszak, kényszermunka és a foglyok jogai a háború utáni Amerikában

Értékelés:   (4.7 az 5-ből)

We Are Not Slaves: Állami erőszak, kényszermunka és a foglyok jogai a háború utáni Amerikában (T. Chase Robert)

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 8 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

We Are Not Slaves: State Violence, Coerced Labor, and Prisoners' Rights in Postwar America

Könyv tartalma:

Hank Lacayo Legjobb munkaügyi témájú könyv, International Latino Book Awards.

Legjobb könyv díja, Kritikai Kriminológia és Társadalmi Igazságosság Szakosztály, Amerikai Kriminológiai Társaság.

A huszadik század elején a déli börtönök brutalitása nemzeti botránnyá vált. A rabok kimerítő, erőszakos körülmények között dolgoztak, miközben durva kollégiumokban voltak elhelyezve a gyakorlatilag rabszolgaültetvényeken. Ez a rendszer egészen az 1940-es évekig fennmaradt, amikor Texas vezetésével a déli államok átvették az északi börtöntervezési reformokat. Texas a reformokat modernnek, hatékonynak és fegyelmezettnek mutatta be a nyilvánosság előtt. A börtönökön belül azonban a fegyházi cellákra való áttérés csak titkosabbá tette az endemikus erőszakot, fokozva a munkamegosztást, amely egyes rabokat kiváltságos helyzetbe hozott, és felgyorsította az államilag szervezett brutalitást és a belső szexkereskedelmet. A reformerek erőfeszítései csak rontottak a helyzeten - most már a rabokon múlott, hogy harcoljanak a változásért.

Robert T. Chase három évtizedes, a fogvatartottak által összeállított jogi dokumentumok alapján meséli el a börtönök belülről történő megváltoztatásáért folytatott küzdelmet. A foglyok szövetséget kötöttek az NAACP-vel, hogy megtámadják a texasi börtönök alkotmányosságát. A rácsok mögött a Chicano Mozgalom és a Black Power szervezetek fogolykoalíciója nyilvánosságra hozta, hogy "az állam rabszolgáiként" siralmas körülmények között élnek, és börtönből kiinduló polgárjogi forradalmat és munkás tiltakozó mozgalmat indított. Ezek a lázadók korszakos jogi győzelmeket arattak, amelyek sok déli börtönben kegyetlennek és szokatlannak nyilvánították a körülményeket - de mozgalmukat legyőzte a börtönrendszer egyre fokozódó militarizálódása és a fehér felsőbbrendűségi bandák megerősödése, amelyek együttesen hadat üzentek a börtönszervezőknek. Ez a könyv maguknak a raboknak a szemszögéből meséli el, és az Egyesült Államok munkásságának, polgárjogainak és politikájának történetéből szövi össze az el nem mondott, de pusztítóan fontos igazságokat, miközben a múlt börtönültetvényeitől napjaink tömeges bebörtönzéséig tartó átmenetet meséli el.

A könyv egyéb adatai:

ISBN:9781469669311
Szerző:
Kiadó:
Kötés:Puha kötés
A kiadás éve:2022
Oldalak száma:544

Vásárlás:

Jelenleg kapható, készleten van.

A szerző további könyvei:

Nem vagyunk rabszolgák: Állami erőszak, kényszermunka és a foglyok jogai a háború utáni Amerikában -...
Hank Lacayo Legjobb munkaügyi témájú könyv,...
Nem vagyunk rabszolgák: Állami erőszak, kényszermunka és a foglyok jogai a háború utáni Amerikában - We Are Not Slaves: State Violence, Coerced Labor, and Prisoners' Rights in Postwar America
Ketrecbe zárt határok és karcerális államok: Bebörtönzések, bevándorlási őrizetbe vételek és...
Ez a kötet a faji elnyomás összefüggéseit...
Ketrecbe zárt határok és karcerális államok: Bebörtönzések, bevándorlási őrizetbe vételek és ellenállás - Caging Borders and Carceral States: Incarcerations, Immigration Detentions, and Resistance
We Are Not Slaves: Állami erőszak, kényszermunka és a foglyok jogai a háború utáni Amerikában - We...
Hank Lacayo Legjobb munkaügyi témájú könyv,...
We Are Not Slaves: Állami erőszak, kényszermunka és a foglyok jogai a háború utáni Amerikában - We Are Not Slaves: State Violence, Coerced Labor, and Prisoners' Rights in Postwar America

A szerző munkáit az alábbi kiadók adták ki:

© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)