We Go on

Könyv tartalma:

Ez a könyv arról szól, hogy mit jelent embernek lenni egy olyan világban, amely állandóan változik, mégis ismétlődik és ismétlődik.

Kerry Hardie költészete - ahogy a költő Claire Askew megjegyezte - "sötét és gyönyörűséges himnusz a halandósághoz", olyan képeket használ, amelyek egy olyan helyhez szólnak bennünk, amely nem függ a divattól vagy a technológiától, hanem dacol azzal a túlhasznált szóval, hogy "archetipikus". Többnyire egy bizonyos írországi tájra jellemző, amelyet a szerző jól ismer, de néha túl is merészkedik rajta, mindig azzal a tudattal, hogy a félelem állandó kísérőnk, de az öröm is.

A címe Beckett visszhangját hordozza: "Tovább kell mennem, nem tudok továbbmenni, továbbmegyek", és tart valamit ebből a kétségbeesésből, miközben kitart a "fénybe zártság" irracionális meggyőződése mellett.