Értékelés:
A könyv történelmi és szociológiai perspektívát nyújt a marginalizált csoportok Egyesült Metodista Egyházon belüli befogadásáért folytatott küzdelmekről, különös tekintettel az LMBTQ-jogokra, az afroamerikai vezetésre és a nők jogaira. Sok recenzens éleslátónak és informatívnak találta, és hangsúlyozta, hogy fontos az egyház történetének és jelenlegi kihívásainak megértéséhez.
Előnyök:A könyvet rendkívül éleslátónak, jól átgondoltnak és a feketék, a nők és az LMBTQ egyének küzdelmeinek megértéséhez a metodista egyházban nélkülözhetetlen olvasmánynak tartják. A recenzensek dicsérték alaposságát, tömörségét és elgondolkodtató jellegét. Az általános konferenciákon részt vevő küldöttek számára kötelező olvasmányként ajánlották.
Hátrányok:Néhány olvasó nehéz olvasmánynak és ismétlődőnek találta a könyvet, jelezve, hogy nem felelt meg az elvárásaiknak a hozzáférhetőség vagy az elkötelezettség tekintetében.
(12 olvasói vélemény alapján)
Miközben a protestáns felekezetek egyre inkább megoszlanak a melegek és leszbikusok felszentelésének kérdésében, ez a munka az Egyesült Metodista Egyháznak a kérdésről folytatott beszélgetéseit vizsgálja, az afroamerikaiak és a nők vezetésével kapcsolatos történelmi metodista viták fényében, hogy kiderüljön, mit lehet tanulni a változások e korábbi időszakaiból. A könyv a metodista általános konferencia egységes kontextusát használva, ahol a felekezeti politikát meghatározzák, elemzi a viták kulcséveiben lezajlott viták jegyzőkönyveit, és hagyja, hogy a változások mellett és ellen érvelők maguk beszéljenek. Ezeket az érveket Pierre Bourdieu francia szociológus szemszögéből olvassuk, akinek elmélete olyan kifinomult modellt kínál, amely mélyebbre hatol, mint az egyszerű "ellenállás a változással szemben", mivel a társadalmi struktúrák és a szereplők közötti dialektikát fogalmazza meg, amely mindkettőt a meglévő hatalmi viszonyok reprodukálására készteti. Ez az interdiszciplináris, történelmi tanulmány arra törekszik, hogy túllépjen e három csoport kirekesztésének tudatos motivációin, és feltárja a mélyen beágyazott, rosszul felismert társadalmi dinamikákat.
Ezeknek a csoportoknak a történetét vizsgálva ez a könyv azt vizsgálja, hogy kié a hatalom a metodista egyházakban, hogyan történnek a hatalmi struktúrák változásai, és miért olyan hosszú és fájdalmas ez a folyamat. ""Ahogy az Egyesült Metodista Egyház közeledik a 2016-os Általános Konferenciához, sokan aggódnak az egyházunkban tapasztalható megosztottság miatt, amelyet az azonos neműek közötti kapcsolatokkal kapcsolatos kérdésekben szenvedélyesen képviselt eltérő álláspontok okoznak. Miközben a horizonton viharfelhők gyülekeznek, és a távolban mennydörgés hallatszik, megjelenik Jane Ellen Nickell könyve, a We Shall Not be Moved. Lehet, hogy túlzás lenne a gondviselés művének nevezni, de az biztos, hogy egy ajándék egyházunk számára, amikor megpróbáljuk átvészelni ezt a bizonyos vihart. "" --William Boyd Grove, nyugalmazott püspök, Egyesült Metodista Egyház, Charleston, WV ""Ebben a gondosan kutatott és szépen megírt kötetben Jane Ellen Nickell ügyesen követi nyomon azokat a fontos szálakat, amelyek átszövik az Egyesült Metodista Egyházon és elődein belül a rasszizmus, a szexizmus és a homoszexualitás kérdéseivel kapcsolatos küzdelem szövevényét, kiemelve a fontos hasonlóságokat és megjegyezve az eltérések jelentős pontjait. Ennek a könyvnek kötelező olvasmányként kellene szerepelnie minden UMC-vezetőnek, mind a papság, mind a világiak számára, de különösen a jövőbeli éves és általános konferenciák küldötteinek.""" --Rex D.
Matthews, a történeti teológia gyakorlatának docense, Candler School of Theology, Emory University, Atlanta, GA Jane Ellen Nickell vallástudományt tanít és káplánként szolgál a pennsylvaniai Meadville-ben található Allegheny College-ban.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)