Wealth Supremacy: Hogyan vezetnek a kitermelő gazdaság és a kapitalizmus elfogult szabályai napjaink válságaihoz?

Olvasói vélemények

Marjorie Kelly „Wealth Supremacy” című könyvét dicsérik, mert érthetően és közérthetően magyarázza el az összetett gazdasági fogalmakat. Kritizálja a jelenlegi gazdasági rendszert, különösen a vállalati kapitalizmust, és hangsúlyozza egy olyan demokratikus gazdaság szükségességét, amely az embereket helyezi előtérbe a profit helyett. A könyvet átalakító erejűnek tartják, mivel arra készteti az olvasókat, hogy átértékeljék a jólétről és annak társadalmi következményeiről alkotott elképzeléseiket.

⬤ Világos és közérthető írásmód, amely demisztifikálja a gazdasági szakzsargont.
⬤ A modern kapitalizmus és a vele járó kizsákmányolás éleslátó elemzése.
⬤ Tudást ad az olvasóknak, és kritikus gondolkodásra ösztönzi őket a gazdasági rendszerekről.
⬤ Utakat mutat egy igazságosabb és megújuló gazdaság megteremtéséhez.
⬤ A kortárs kérdések megértéséhez nélkülözhetetlen olvasmányként erősen ajánlott.

⬤ Egyes kritikusok szerint túlságosan politikai vagy napirenden alapuló mű, ami nem biztos, hogy minden olvasónak tetszeni fog.
⬤ Az uralkodó gazdasági rendszer kritikáját egyesek szélsőségesnek tarthatják.
⬤ Néhány olvasó kihívásnak vagy kellemetlennek találhatja a változásra való felhívást.

(12 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Wealth Supremacy: How the Extractive Economy and the Biased Rules of Capitalism Drive Today's Crises

Könyv tartalma:

Erőteljes elemzés arról, hogy az amerikai kapitalizmus szövetébe szőtt, a gazdagságra való hajlam hogyan károsítja az embereket, a gazdaságot és a bolygót, és hogy mik lehetnek egy új gazdaság alapjai.

Ez a merész kiáltvány hét mítoszt tár fel, amelyek a gazdagság felsőbbrendűségének, a gazdagok által és a gazdagok számára történő végtelen vagyonkivonást intézményesítő előítéletnek a hátterében állnak, és a gazdasági igazságtalanság, az éghajlati válság és napjaink számos más problémája mögött rejlő rejtett erő:

⬤ A maximalizálás mítosza: Soha nem elég a vagyon.

⬤ A bizalmi kötelesség mítosza: A vállalatvezetők legszentebb kötelessége a tőke gyarapítása.

⬤ A vállalatirányítás mítosza: A vállalati tagságnak kizárólag a tőke számára kell fenntartani.

⬤ Az eredménykimutatás mítosza: A tőke jövedelmét mindig növelni kell, míg a munka jövedelmét mindig csökkenteni kell.

⬤ A lényegesség mítosza: A profit - az anyagi haszon - önmagában valós, míg a társadalmi és környezeti károk nem azok.

⬤ A birtokbavétel mítosza: A kormányzat első számú feladata a magántulajdon védelme kell, hogy legyen.

⬤ A szabad piac mítosza: A vállalatok és a tőke mozgásterét nem szabad korlátozni.

Kelly ehelyett a tulajdonjog demokratizálása mellett érvel: a létfontosságú szolgáltatások állami tulajdonba vétele, a dolgozók tulajdonában lévő vállalkozások és így tovább. És felvázolja egy olyan nem extraktív kapitalizmus körvonalait, amely a közérdeknek lenne alárendelve. Ez gazdaságunk és társadalmunk alapjainak ambiciózus újragondolása.