When I Left Home: Az én történetem

Olvasói vélemények

Buddy Guy önéletrajza magával ragadó és hiteles betekintést nyújt életébe és a chicagói blues színtérbe. Az elbeszélés gazdag személyes történetekben, történelmi összefüggésekben és a szerény kezdetektől az ünnepelt zenésszé válás útját bemutató elmélkedésekben. Az olvasók nagyra értékelik őszinte elbeszélő stílusát, amely megragadja a blues lényegét és a számtalan kapcsolatot, amelyet karrierje során épített ki.

⬤ Hiteles és magával ragadó történetmesélés, amely személyesnek hat.
⬤ Gazdag történelmi kontextus a chicagói blues színtérről.
⬤ Éleslátó reflexiók az útjáról és más zenei legendákkal való kapcsolatairól.
⬤ A humor és a szív ötvözése emlékezetes olvasmánnyá teszi.
⬤ A Buddy Guy zenéjét nem ismerő olvasók számára is hozzáférhető.
⬤ Bemutatja Buddy Guy alázatos természetét és tiszteletét társai iránt.

⬤ Néhány olvasó úgy érezte, hogy bizonyos részek erősen szerkesztettek, vagy helyenként nem elég mélyek.
⬤ Néhány hiányosság az idővonalban, ami miatt az olvasók több részletet vártak.
⬤ A 2000-es évek közepén túlmenően nagyobb hangsúlyt kaphatna a későbbi karrierje.
⬤ Nem alkalmas azok számára, akik a gitárjáték technikai jellegű tárgyalásait részesítik előnyben.

(289 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

When I Left Home: My Story

Könyv tartalma:

Eric Clapton, John Mayer és a néhai Stevie Ray Vaughn szerint Buddy Guy minden idők legnagyobb bluesgitárosa. Óriási hatással volt ezekre a zenészekre, valamint Jimi Hendrixre, Jimmy Page-re és Jeff Beckre, ő a chicagói blues élő megtestesítője.

Guy epikus története a modern blues abszolút csomópontjában áll. Az ötvenes években érkezett Chicagóba a vidéki Louisianából - éppen akkor, amikor a városi blues villanyozta fel kultúránkat. Rendszeres session-játékos volt a Chess Recordsnál. Willie Dixon volt a mentora. Muddy Waters és Howlin' Wolf együttesében játszott. Junior Wellsszel saját zenekart alapítottak. A hatvanas években saját jogon lett lemezlovas sztár.

A When I Left Home Guy pikareszk történetét a maga egyedi hangján meséli el, egy olyan mesélő hangján, aki mindenre emlékszik, beleértve a blues mestereket fénykorukban és a körülötte zajló, robbanásszerűen fejlődő zenei kultúrát.