Wilkie Collins és a szerzői jog

Eredeti címe:

Wilkie Collins and Copyright

Könyv tartalma:

Későbbi műveiben és leveleiben Wilkie Collins folyamatosan kifejezte nemtetszését a szerzői jogok megsértése miatt. Wilkie Collins és a szerzői jog: Artistic Ownership in the Age of the Borderless Word (Művészi tulajdonjog a határtalan szó korában) című írása Sundeep Bisla tollából, amely azt a kérdést teszi fel, hogy ez az elégedetlenség nem befolyásolta-e Collins 1850-es és 60-as évekbeli fő korai műveinek megalkotását is.

Bisla e kérdés vizsgálata során meglepő módon nem találja, hogy a komplikációmentes szerző komplikációmentesen indult volna védelmére annak, amit jogosnak vél, hogy az övé. Ehelyett Bisla egy olyan szerzőt talál, aki heves tárgyalásokba keveredett médiumának, az írott szónak az elméleti alapjaival, amelyeket a huszadik századi dekonstruktivista Jacques Derrida vázolt fel a legjobban. Collinsnak a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos kellemetlenségei feszültségbe kerülnek a szó "iterabilitásának" paradox természetével kapcsolatos bimbózó megértésével, amely természet a nyelvi ismétlés megállapodó és megtörő megnyilvánulásai közötti konfliktusként jelenik meg.

E paradoxon feloldására tett erőfeszítései során Collins a rekurzív önreflexivitás mechanizmusát alkalmazza, amelynek révén minden egyes történet alapvetőbb mértékben reflektál önmagára, mint elődje. Ez az önreflexív feltárás jelentős következményekkel jár az író saját iterabilitás-menedzselte szubjektivitására nézve, aminek eklatáns példája, hogy a Collins utolsó remekművében, A holdkőben keresett név végül az "ÉN NEVEM" lesz -- más szóval: "WILKIE COLLINS".