William of Ockham: Az eretnekekről, 1-5. könyv és János ellen, 5-16. fejezetek

Eredeti címe:

William of Ockham: On Heretics, Books 1-5 and Against John, Chapters 5-16

Könyv tartalma:

William Ockham korában a teológusok és egyházjogászok általában egyetértettek abban, hogy egy pápa eretnekké válhat. Ockham szerint ez történt XXII.

János pápával. Ockham Párbeszédének első része azt hivatott bemutatni, hogy János eretnek volt, és meghatározza, mit kell tenni, hogy eltávolítsák a pápaságból. A vonatkozó kérdéseket a Mester és a Tanítvány közötti hosszú beszélgetés során vitatják meg, amelyben Ockham saját véleményét közvetlenül nem mondja ki.

A János ellen-ben Ockham nagyon világosan kifejti nézeteit.

Ockham szerint az egyházon belül egyetlen személy vagy testület sem tévedhetetlen, még a pápa vagy az általános zsinat sem. A vallási tévedés szinte az egész Egyházban elterjedhet.

De mindig lesz egy maradék, aki nem esik bele a tévedésbe. Így egy disszidens egyénnek vagy kisebbségnek igaza lehet. A keresztények között tehát szabad véleménynyilvánításnak kell lennie.

Bármely keresztény, férfi vagy nő, tanult vagy írástudatlan, előadhat egy véleményt, és érvelhet mellette "ezerszer", még akkor is, ha maga a pápa is ellentmond, anélkül, hogy eretneknek minősülne, még akkor is, ha a vélemény valójában eretnekség. Ami egy eretnekség hívőjét eretnekké teszi, az az állhatatosság, vagyis az, hogy nem hajlandó meghallgatni, vagy nem hajlandó megváltoztatni a véleményét még akkor sem, ha az ellenkező bizonyítékokat világosan kifejtik. Az állhatatlanság egyértelmű jele a tévedés kényszerrel való kikényszerítésére tett kísérlet.

Ockham szerint XXII. János pápa azért volt eretnek, és ezért nem lehetett többé pápa, mert megpróbált eretnekségeket kényszerrel ráerőltetni.