Olvasói vélemények
Összegzés:Maggie Anderson 'Szélvihar: Új és válogatott versek” című könyvét egy mesteri versgyűjteményként értékelik, amely megmutatja Anderson érzékenységét, együttérzését és az emberi érzelmek mély megértését. A verseket értékes drágakövekhez hasonlítják, tükrözve változatos stílusukat és témáikat. Bár néhány vers megértése kihívást jelent, különösen az akadémiai költői háttérrel nem rendelkező olvasók számára, a velük való foglalkozásra tett erőfeszítést kifizetődőnek tartják. A gyűjteményt méltatják kecsességéért, intimitásáért és a mélységes helyérzet közvetítésének képességéért.
Előnyök:⬤ Lenyűgöző gyűjtemény, mesteri nyelvtudással
⬤ érzékeny és együttérző írás
⬤ néhány vers mélyen megható és hatásos, különösen a „Szívtűz”
⬤ a szerző egyedi hangja mélységet ad a versek lírai minőségének
⬤ kiváló az érzelmek és tájak megértéséhez a költészetben.
Hátrányok:⬤ Néhány verset kihívást jelenthet a költészetben járatlan olvasók számára
⬤ a növényekre és tapasztalatokra való konkrét utalások egyesek számára elérhetetlennek tűnhetnek
⬤ erőfeszítést igényel a bonyolultabb darabok teljes körű megbecsülése és megértése.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Windfall: New and Selected Poems
Könyv tartalma:
A „Windfall” Maggie Anderson három korábbi könyvének verseit tartalmazza, valamint egy bőséges válogatást új műveiből. Ebben a gyűjteményben egy olyan költőnő több mint két évtizedes fejlődését láthatjuk, aki hangjának tisztasága, ereje és sürgető hangja miatt emlékezetes.
Anderson s versei egy nyelvet, egy történelmet és egy tárgycsoportot fonnak egybe, és egyszerre otthon és idegen az általa megidézett helyeken. Ezekben a versekben minden hely lakhatónak tűnik, mégis a megtévesztően csendes sorok feszültségei a költő egyértelmű vonakodásából vagy képtelenségéből fakadnak, hogy nyugton maradjon. Maggie Anderson a munka és a pénz, az élet, a testi épség és az otthon politikai veszteségei miatti mélységes gyászból ír veszélyes korunkban.
Emlékszik és tanúja, és ékesszólóan szól magánéleti gyászunkról is - a család, az életerő és önmagunk elvesztéséről. Ezek a versek nem kiabálnak, úgy hallgatjuk, mintha egy suttogást követnénk a sötétben.
A versek fájdalmainak ellenpontja egy összetett és gyakran vidám zene, valamint egy fanyar, néha önironikus humor, amely megmenti a művet az ünnepélyességtől. Ritmusai változatosak és bonyolultak, ügyesen mozognak a hegedűs kurjantástól a szaxofonig, a fúgától a bluesig.
"
