Work

Könyv tartalma:

"Richard Makin műveivel találkozva felmerül a sürgető kérdés: hogyan is olvassuk ezt tulajdonképpen? A könyv egyik első mondata így hangzik: "A szórend egy utaló jelenlét, egy maradvány". Ahhoz, hogy megértsük ezt a nyelvi "maradványt", meg kell változtatnunk a narratíva működéséről alkotott felfogásunkat. A Work, akárcsak Makin más művei, utalásos, megfoghatatlan, szolipszista és játékos. Nem kínál horgonyt az olvasónak - lineáris történetet, azonosítható karaktereket -, ehelyett a szavak tengerén sodródunk. Képek és szövegrészek villódznak be és ki, lehetséges műfajok - sci-fi, detektív noir, önéletrajzi vallomás - ragaszkodnak az elménkhez, majd ugyanolyan könnyen el is tűnnek. 'Egy elhagyott birodalom mágneses hulláját örököltem' - mondja. Ez olvasható egy spekulatív fikciós regény részleteként, de lehet Makin saját értékelése is a kortárs szépirodalom helyzetéről. A mű a fikció mint poliszémikus eszköz és mise en abyme". -The Driftless Area Review

"Richard Makin írásaiban, és különösen legutóbbi könyvében, a Work-ben az egyik figyelemre méltó dolog az, ahogyan ezernyi szétszórt töredékből képes egy elbeszélést formálni. Az álomlogikával eltorzított hétköznapi helyzetek szinte enciklopédikus terjedelművé válnak. Amit ezekkel a helyzetekkel művel, az sosem unalmas. Anyagait drámai éllel ruházza fel, előrevetíti a rettegést, és megannyi epifániát nyújt, miközben számos kézifékes fordulatot enged meg magának, amelyek megszakítják az események lineáris áramlását, és új narratív lehetőségeket sejtetnek. A Work-ben semmi sem az, aminek első pillantásra - de még másodjára sem - tűnik. Makinban megvan a költő érzékenysége, és mint a legjobb költészetben, abban a fajta költészetben, amely megköveteli és megjutalmazza az odafigyelést, nem mindennek van tökéletes értelme - és nem is kell, hogy legyen. Dicsőségesen tökéletlen? Ez éppolyan jó leírás, mint bármelyik, amely semmiképpen sem kisebbíti a Művet, amely mindenekelőtt egy jelentős esztétikai teljesítmény." -Brian Marley

"Egy besorolhatatlan enciklopédikus regény, amelynek levelei egy hatalmas korpusz részét képezik, amely metafikciós spekulációkat fűz össze lázadókkal és forradalommal, elmélettel és árkánnyal, boszorkányokkal és inkvizícióval, tudománnyal és mágiával, szerencsétlenekkel és tengeri gerinctelenekkel, akiknek öt vagy több sugárzó karjuk van, és amely valahol egy jövőbeli disztópiában játszódik, amely egy furcsán ismerős jelenbe nyúlik át, ahol a tünetmenteseket azonnal lelövik. Acker, Beckett, a kései Ballard és Lautramont fin-de-sicle remekművének Maldoror visszhangjait is felfedezhetjük, de a nyelv, a regiszter és a töredezett skizoid idiolektusok pazar polifonikus hálója egyedülállóan Makin sajátja. Ha szereted, ha a fikciód teljesen be van drótozva, ez neked való." -Philip Terry

"A munka Richard Makin alteregója: munka, mint a gépházban végzett kemény munka, munka, mint a kézműves emlékezet, munka, mint a varázsigék, megidézések. Amikor először foglalkoztam ezzel a munkával, a legkiválóbb színvonalú munkával, a megszállott jellegű munkával, egy olyan utazásra kerültem, amelynek nem volt konkrét célja; a közjátékokban kellett dolgoznom. Ahogy a naplójában is szerepel, ez szomjas munka, rituális munka, a tűz mozgó munkája. Elképesztő az emlékező- és listázóképessége. Nyilvánvalóan ismeri a radikálisabb technikákat; az alkalmazott technika a pneumatikus parataxis. Az ő feladata az apály megfigyelése. Munka: nincs párja." - James Davies.