World New Made - Figuratív festészet a huszadik században

Olvasói vélemények

Timothy Hyman könyve részletesen és éleslátóan vizsgálja a 20. századi figuratív festészetet, és érvel az absztrakció mellett. A mű jól kutatott, gyönyörűen illusztrált és hozzáférhető, így értékes forrás a művészek, a gyűjtők és a művészettörténészek számára egyaránt. Bár a könyv számos figyelemre méltó művészt és mozgalmat emel ki, néhány olvasó kissé korlátozónak találja a műalkotásokban a kétségbeesésre való összpontosítást.

Kiterjedt kutatás, világos írás, gyönyörű illusztrációk, friss perspektívákat kínál a figuratív művészetről, sokféle művészt vonultat fel, és mind a művészetkedvelők, mind a tudósok számára magával ragadó.

A bemutatott festmények némelyike a kétségbeesés érzését kelti, és néhány olvasó több elemzést kívánt az Európán és Amerikán kívüli fejleményekről.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

World New Made - Figurative Painting in the Twentieth Century

Könyv tartalma:

A figuratív festészet huszadik századi elfogadott történetének merész új kritikája A képi ábrázolás évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget, a huszadik században azonban az absztrakció megjelenésével és a festészetnek a figurációtól és a polgári hagyománytól való felszabadulásával a figuratív festészet nehézségekbe ütközött. Mintegy harminc éven át, az 1950-es évek elejétől az 1980-as évek elejéig a modern művészet és az absztrakció szinte szinonimák voltak, a figuratív festőket pedig „elmaradott gyermekeknek”, konzervatív visszalépőknek és elavult túlélőknek tekintették.

Timothy Hyman kritikus a The World New Made című könyvében azt állítja, hogy az absztrakció csak egyike volt azoknak az eszközöknek, amelyekkel a művészek megújították a képi nyelvet. Azokra a festőkre összpontosítva, akik szembeszálltak a hagyományokkal, és egy újfajta figuráció mellett döntöttek, Hyman úgy mutatja be őket, mint a kubizmus mozgalommá válásával beinduló, olykor nyomasztó stíluskényszerrel szembeni ellenmozgást. Világszerte olyan művészek, mint Max Beckmann, Fernand Léger, Balthus, Paula Rego, Marc Chagall, Stanley Spencer, R.

B. Kitaj, Philip Guston, Picasso, Matisse, Lucian Freud és mások találták meg az emberközpontú festészet nyelvezetét.

Együttesen ellenérvet kínálnak a nyugati formalizmussal szemben, de egyben alapot is a huszonegyedik század figuratív festői számára. 142 színes illusztráció.