World Scientific Reference on Contingent Claims Analysis in Corporate Finance (in 4 Volumes)
Black és Scholes (1973) és Merton (1973, 1974) (a továbbiakban BSM) bevezették a függő követelés megközelítést (CCA) a vállalati adósságok és részvények értékelésére. A BSM modellezési keretrendszerét a kockázatos adósságok értékelésének „strukturális” megközelítésének is nevezik. A CCA a vállalat minden érdekeltjét úgy tekinti, mint aki a vállalat eszközeire vonatkozó függő követelésekkel rendelkezik. Az egyes követelés-tulajdonosok különböző prioritásokkal, lejáratokkal és kifizetési feltételekkel rendelkeznek. Azon az elven alapul, hogy az összes eszköz az összes kötelezettségtulajdonosé. A BSM modellezési keretrendszer a strukturális modell alapvető alapváltozatát adja, ahol a nemteljesítés feltételezhetően akkor következik be, amikor a vállalat nettó eszközértéke a tisztán diszkontált adósság lejáratakor negatívvá válik, azaz a vállalat eszközeinek piaci értéke a vállalat kötelezettségeinek névértéke alá csökken. Korlátozott felelősségű rendszerben a vállalkozás részvényesei nem teljesíthetik a vállalkozás adósságát. A részvények a vállalat eszközeire vonatkozó európai vételi opciónak tekinthetők, amelynek kötési ára megegyezik a vállalat adósságának névértékével. Valójában a CCA használható a vállalat kötelezettségeinek minden összetevőjének, a saját tőkének, a warrantoknak, az adósságnak, a függő átváltható adósságnak, a garanciáknak stb. az értékelésére. A négy kötetben a vállalati pénzügyekben a CCA-val kapcsolatos főbb tudományos kutatásokat mutatjuk be 1973-tól kezdődően, Black és Scholes (1973) és Merton (1973, 1974) alapvető tanulmányaival.
Az I. kötet a CCA alapjait és a tőkeértékeléshez való hozzájárulást tárgyalja. A II. kötet a vállalati adósságértékelésre és a vállalat tőkeszerkezetére összpontosít. A III. kötet az adósságinstrumentumok értékelésére vonatkozó empirikus bizonyítékokat, valamint a CCA különböző pénzügyi konstrukciókra történő alkalmazását mutatja be. A IV. kötetben található tanulmányok bemutatják, hogyan lehet a CCA-t alkalmazni az államadóssági hitelkockázat, a feltételes átváltható kötvények (CoCos), a betétbiztosítás és a hitelgaranciák elemzésére. kötet: A CCA és a részvényértékelés alapjaiAz 1. kötet Black és Scholes (1973), valamint Merton (1973, 1974) alapvető tanulmányait mutatja be. Ez a kötet olyan tanulmányokat is tartalmaz, amelyek kifejezetten a részvényeket a vállalatra vonatkozó vételi opcióként értékelik. Bevezeti a warrantokat, az átváltható kötvényeket és az adózást mint a vállalattal szembeni függő követeléseket. Kiemeli a CCA és a Modigliani-Miller (M&M) tételek közötti szoros kapcsolatot, valamint a Capital Assets Pricing Model (CAPM) modellel való kapcsolatot. 2. kötet: Vállalati adósságértékelés a CC-velA 2. kötet a vállalati kötvények értékelésére összpontosít, bemutatva a különböző kötvénytípusokat különböző kikötésekkel, valamint a nemteljesítést kiváltó különböző feltételeket. Míg empirikus bizonyítékok azt mutatják, hogy az egyszerű Merton-modell alulbecsüli a hitelfelárakat, addig további kockázati tényezők, például ugrások segítségével ez feloldható.
A 3. kötet: A CCA empirikus tesztelése és alkalmazásaA 3. kötet olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek a vállalati pénzügyek olyan kérdéseit vizsgálják, amelyek a CCA megközelítéssel magyarázhatók. Ezek közé a kérdések közé tartozik az osztalékpolitika hatása az adósság és a részvények értékelésére, a munkavállalói részvényopciók árazása és a vállalatirányítás számos más kérdése. 4. kötet: Contingent Claims Approach for Banks and Sovereign DebtA 4. kötet a függő követelések megközelítésének a bankokra és más pénzügyi közvetítőkre való alkalmazásával foglalkozik. A bankszektor szabályozása új pénzügyi értékpapírok (pl. CoCos) és új típusú érdekelt felek (pl. betétbiztosítók) létrehozásához vezetett.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)