Worldmaking After Empire: The Rise and Fall of Self-Determination (Az önrendelkezés felemelkedése és bukása)

Olvasói vélemények

Adom Getachew „Mi történt az afrikai függetlenséggel?” című könyve a fekete-afrikai felszabadulás történelmi és ideológiai hátterét vizsgálja, megkérdőjelezve a gyarmati hatalmak által bevezetett nemzetállami struktúra hatékonyságát. Bár a könyv jól megalapozott elemzést nyújt az afrikai vezetők függetlenség utáni törekvéseiről és kudarcairól, kritikák érik, mivel szövevényes és nehezen olvasható.

⬤ Jól kutatott
⬤ friss perspektívát kínál az afrikai függetlenség történetére
⬤ rávilágít a nem-uralomért és a nemzetépítésért folytatott ideológiai küzdelemre
⬤ feleleveníti a kortárs mozgalmak forradalmi vízióját
⬤ betekintést nyújt a fekete-afrikai vezetők küzdelmeinek történelmi kontextusába.

⬤ Összetett és kihívást jelentő olvasmány
⬤ néhány olvasó unalmasnak és nehezen befogadhatónak találta
⬤ hiányoznak a jelenlegi mozgalmakkal kapcsolatos részletek
⬤ előnyére válna egy szélesebb körű, a frankofón és portugál afrikai nemzeteket is magában foglaló vizsgálódás.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Worldmaking After Empire: The Rise and Fall of Self-Determination

Könyv tartalma:

A huszadik században a dekolonizáció forradalmasította a nemzetközi rendet. Mégis, a szokásos történetek, amelyek a gyarmatosítás végét úgy mutatják be, mint elkerülhetetlen átmenetet a birodalmak világából a nemzetek világába - egy olyan világba, amelyben az önrendelkezés a nemzetépítés szinonimája volt -, elfedik, hogy ez a változás mennyire radikális volt. Az olyan gyarmatellenes értelmiségiek és államférfiak politikai gondolkodására támaszkodva, mint Nnamdi Azikiwe, W. E. B. Du Bois, George Padmore, Kwame Nkrumah, Eric Williams, Michael Manley és Julius Nyerere, a dekolonizációnak ez a fontos új bemutatása feltárja, hogy milyen példátlan ambícióval törekedtek nemcsak a nemzetek, hanem a világ átalakítására is.

Adom Getachew bemutatja, hogy az afrikai, afroamerikai és karibi antikolonialista nacionalisták nem kizárólag, sőt nem is elsősorban nemzetépítők voltak. A faji alapú szuverén egyenlőtlenség tapasztalatára reagálva, amelyet a két világháború közötti Etiópia és Libéria dramatizált, a fekete atlanti gondolkodók és politikusok megkérdőjelezték a nemzetközi faji hierarchiát, és alternatív világteremtési elképzeléseket fogalmaztak meg. Egy egalitárius posztimperialista világ megteremtésére törekedve megpróbáltak túllépni a jogi, politikai és gazdasági hierarchiákon azáltal, hogy az újonnan alapított ENSZ-en belül biztosították az önrendelkezési jogot, regionális szövetségeket hoztak létre Afrikában és a Karib-térségben, és létrehozták az Új Nemzetközi Gazdasági Rendet.

A Barbadosról, Trinidadról, Ghánából, Svájcból és az Egyesült Királyságból származó levéltári források felhasználásával a Worldmaking after Empire című könyv újrafogalmazza a dekolonizáció történetét, újragondolja az antikolonialista nacionalizmus kudarcát, és új perspektívát kínál a mai nemzetközi rendről szóló vitákhoz.