Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Writing in Light: The Silent Scenario and the Japanese Pure Film Movement
Bár a japán filmet a legtöbben olyan modern rendezőkkel azonosítják, mint Akira Kurosawa, a japán filmművészetnek gazdag hagyományai vannak, amelyek egészen a némafilm korszakáig nyúlnak vissza. Az 1910-es évek japán "tiszta film mozgalma" széles körben az általunk ismert filmelmélet születésének tekinthető, és a korai filmtörténészek számára is próbakőnek számít. Ez a munka azonban nehezen hozzáférhető, mivel nagyon kevés filmnyomat maradt fenn.
Joanne Bernardi az első könyvhosszúságú tanulmányt nyújtja erről a fontos korszakról, visszaszerezve egy elveszett filmanyagot, és megállapítva annak jelentőségét a japán filmművészet fejlődésében. Az eredeti nyelvű források gazdag tárházára építve - amelyek nagy részét itt fordítják le először - megvizsgálja, hogy a mozgalom hogyan kérdőjelezte meg az iparág függőségét a már létező színpadi repertoártól, a feliratos előadók előnyben részesítését és a női imitátorok használatát.
Bernardi alapos elemzést nyújt a kulcsfontosságú forgatókönyvekről - Az élet dicsősége, Az apa könnyei, Amatőr klub és A fehér kígyó kéje -, és egy függelékben fordításokat is közöl. Ezek a filmek esettanulmányokat kínálnak a némafilmes korszak forgatókönyvírói mesterségének megértéséhez, és olyan kérdésekre világítanak rá, mint a műfaj, a szerzőség és az ellenőrzés, valamint a nemek reprezentációja.
A Writing in Light segít betölteni a japán némafilm történetének fontos hiányosságait. Azzal, hogy azonosítja azokat a pontokat, ahol a "tiszta film" diskurzus összeolvad a változó nemzetközi trendekkel és a filmmel kapcsolatos attitűdökkel, fontos forrást kínál a film-, irodalom- és kultúrtörténészek számára.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)