Emily Bronte Üvöltő magasságok című művét először 1847-ben adták ki Londonban, egy háromkötetes sorozat első két köteteként, amely Anne Bronte Agnes Grey című művét is tartalmazta. A szerzők a nyomtatásban Ellis és Acton Bell néven szerepeltek.
Emily valódi neve csak 1850-ben jelent meg, amikor is egy szerkesztett kereskedelmi kiadás címlapjára nyomtatták. Az Üvöltő magasságok erőszakossága és szenvedélyessége miatt a viktoriánus közönség és sok korai kritikus azt gondolta, hogy a művet férfi írta. Juliet Gardiner szerint "az élénk szexuális szenvedély, a nyelvezet és a képek ereje lenyűgözte, megzavarta és megdöbbentette a kritikusokat".
Bár megjelenésekor vegyes kritikákat kapott, és gyakran elítélték az erkölcstelen szenvedély ábrázolása miatt, a könyv később angol irodalmi klasszikussá vált. Az írónő angol regényíró és költő volt, akit leginkább egyetlen regénye, a ma már az angol irodalom klasszikusának számító Üvöltő magasságok című regénye miatt tartanak számon.
Emily a négy életben maradt Bronte-testvér közül a harmadik legidősebb volt, a legfiatalabb Anne és testvére, Branwell között. Ellis Bell írói álnéven írt.
Emily Bronte továbbra is rejtélyes figura és kihívás az életrajzírók számára, mivel magányos és visszahúzódó természete miatt kevés róla az információ. Nővére, Charlotte marad a róla szóló információk elsődleges forrása, bár Emily idősebbik testvéreként, aki nem sokkal a halála után nyilvánosan írt róla, Lucasta Miller szerint a Bronte-életrajzok elemzésében a másik nővére, Charlotte nem maradt semleges tanú".".
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)