Music in Ancient China: An Archaeological and Art Historical Study of Strings, Winds, and Drums During the Eastern Zhou and Han Periods (770 B
A keleti Zhou (i. e.
770-221) és a Han (i. e. 206-220) korszakból származó számos sír tartalmaz hangszereket vagy azok vizuális ábrázolását fa, kő és kerámia figurák, sírcsempék és metszetek formájában.
Ezek a leletek arra utalnak, hogy a zenét a túlvilági élet fontos részének tekintették.
Bár a harangok gyakrabban maradtak fenn, mint a fából készült hangszerek, és ezért kapták a legtöbb tudományos figyelmet, e könyvben a vonósok, a fúvósok és a dobok állnak a tárgyalás középpontjában. A könyv e három hangszertípus használatát vizsgálja mind a szóló-, mind az együttes zenében, valamint az egyes hangszerek társadalmi, rituális és szórakoztató funkcióit.
Harangokkal (és harangkövekkel) kombinálva a vonósok, dobok és fúvósok a jelek szerint hivatalos rituális szertartásokhoz kapcsolódtak. Amikor azonban a Zhou-korban egyedül vagy más fahangszerekkel együttesen jelentek meg, úgy tűnik, hogy a hadviseléshez és a szórakozáshoz kapcsolódtak. A Han-korban a vonósok, fúvósok és dobok szinte kizárólag a szórakozáshoz kapcsolódnak, ami a kor társadalmi életében bekövetkezett változásra utal.
Egy másik, ebben a könyvben vizsgált téma a hangszerek és a gazdagság összekapcsolása. A harangokkal és harangkövekkel együtt csak a leggazdagabb sírokban találhatók meg. A húrok, fúvósok és dobok azonban önmagukban is megtalálhatók a kisebbtől a nagyobb, a szerényebbtől a gazdagabbakig terjedő sírokban, ami arra utal, hogy a korai kínai elit társadalomban a népek széles köre számára voltak elérhetőek.
Ez a könyv a korai kínai zene egy gyakran figyelmen kívül hagyott aspektusát, a vonósok, fúvósok és dobok szerepét elemzi. A Music in Ancient China értékes könyv lesz az etnomuzikológia és zenetörténet, az ázsiai művészettörténet és régészet, valamint az ázsiai tanulmányok iránt érdeklődők számára.