Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv három különböző időszakot átfogóan vizsgálja Bécs zenei életét, bemutatva az udvarközpontú kultúrától a pezsgő középosztálybeli zenei életig tartó fejlődését. A könyv éleslátó összefüggéseket mutat be a zenetörténeti fejlemények és a társadalmi támogatottság változása között, frissítő perspektívát nyújtva a klasszikus zene történetének.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és megírt
⬤ a bécsi zenei kultúra fejlődését mutatja be
⬤ érdekes kapcsolatok a történelmi korszakok között
⬤ értékes a klasszikus zene és a történelem iránt érdeklődők számára
⬤ kiterjedt dokumentációt és forrásokat tartalmaz.
Hátrányok:A tartalomjegyzékből hiányoznak az olyan kulcsfogalmak, mint a bécsi operaház; további kutatást igényel a különböző említett uralkodók időrendjének megértéséhez.
(3 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Music in Vienna: 1700, 1800, 1900
Könyv tartalma:
Bécsről mint zenei városról kialakult kép ismerős. Bécset régóta a nyugati zene legjelentősebb zeneszerzői közül sokakkal hozzák kapcsolatba - Haydntól, Mozarttól, Beethoventől és Schuberttől kezdve a Strauss családon, Brahmson, Bruckneren és Wolfon át Mahlerig, Leh rig, Schönbergig és Webernig. Ma olyan tiszteletreméltó intézmények, mint a Bécsi Filharmonikusok, a Staatsoper és a Bécsi Fiúkórus, valamint a lakosok és az idelátogatók zenei örökségére való közös büszkesége biztosítja, hogy a zenei város imázsa megmaradjon.
Ez a könyv a bécsi zenetörténetet vizsgálja, három különböző korszakra, 1700-ra, 1800-ra és 1900-ra összpontosítva, és ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy megkülönböztessük a zene és a társadalom között az egyes korszakokban fennálló nagyon eltérő kapcsolatokat. A mecenatúra, a társadalmi funkció és a közönség kulcsfontosságú szempontok, amelyek a szélesebb körű politikai és kulturális fejleményekbe illeszkednek. A kötetben császárok, hercegek, előadók, kiadók és írók, valamint zeneszerzők szerepelnek, és a reprezentatív egyedi művek mellett intézményi és kereskedelmi jellemzőkkel is foglalkozik. A Zene Bécsben a zene politikai és társadalmi szerepére összpontosít, kiszélesítve a városról mint zenei fővárosról alkotott képünket. A kötet széles olvasóközönségnek szól, beleértve a zenetörténészeket, a politika-, kultúra- és társadalomtörténészeket, valamint az érdeklődő általános olvasót.
DAVID WYN JONES a Cardiffi Egyetem zenei professzora.
