Music and Moral Management in the Nineteenth-Century English Lunatic Asylum
Ez a könyv nyomon követi a zene szerepét az elmegyógyintézetekben, a személyzet és a betegek zenei tevékenységekben való részvételét, valamint a zene, az egészség és a jólét közötti kapcsolatokat. A könyv első részében a szerző a források széles skálájára támaszkodva vizsgálja az erkölcsi irányítás, a szórakoztatás és a betegek zenéje körüli vitákat, valamint a zene és a mentális egészség tágabb kontextusát.
A második részben egy sor esettanulmány eleveníti fel a menekültügyi zenével kapcsolatos szereplőket és kontextusokat, amelyeket különböző köz- és magánintézményekből választottak ki. Az intézeti zenekaroktól a kápolnakórusokig, a dohányzókoncertektől a zenekarokig, a zenei tevékenység gazdag változatossága új perspektívákat mutat be a mindennapi életben megjelenő zenéről. Az olyan szempontok, mint a foglalkoztatási gyakorlat, a zenészhálózatok és a hangszerek beszerzése és karbantartása megvilágítják a zene „üzletét” mint az erkölcsi menedzsment részét.
A zene mint szórakozás és elfoglaltság forrása, mint a vigasztalás és az önkontroll eszköze, mint a társas összejövetelek és a külvilággal való kapcsolatteremtés eszköze, a zene helye az elmegyógyintézetben értékes betekintést nyújt a zene használatába és jelentésébe a XIX. századi Angliában.
