Zenei zeneszerzés a 21. században: Gyakorlati útmutató az új közös gyakorlathoz

Olvasói vélemények

Carl úr „Zeneszerzés a 21. században” című könyve a zenekari zenében a 19. századtól a 20. század végéig tartó átmenetet elemzi. Miközben értékes történelmi kontextust és betekintést nyújt a kezdő zeneszerzők számára, kritika érte, hogy nem tartalmaz gyakorlati útmutatást a kortárs zeneszerzéshez, és úgy tűnik, hogy inkább a múltra, mint a jelenre összpontosít.

⬤ Részletesen feltárja a zenekari zenei hagyományok átmenetét.
⬤ A fiatal zeneszerzők számára értékes történelmi kontextust nyújt.
⬤ Egy elismert zeneszerző írta, ami hitelesebbé teszi az elbeszélést.

⬤ Hiányoznak a modern zeneszerzőknek szóló gyakorlati tippek és stratégiák.
⬤ Inkább a történelmi kontextusra összpontosít, mint a mai zeneszerzésre.
⬤ Inkább tűnik személyes memoárnak, mint kortárs útmutatónak.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Music Composition in the 21st Century: A Practical Guide for the New Common Practice

Könyv tartalma:

A kortárs zene szédítően sokszínű a stílusok, médiumok, hagyományok és technikák tekintetében. Hogyan alakultak a zenei trendek az elmúlt évtizedekben? A Zenei zeneszerzés a 21.

században olyan útmutató a zeneszerzők és a hallgatók számára, amely segít eligazodni a gyakran ijesztő összetettségben és a források és hatások bőségében, amelyekkel szembesülnek, miközben személyes kifejezésmódjuk megvalósításán dolgoznak. A könyv a poptól a klasszikus zenéig szól arról, hogy az új zeneszerzők milyen kreatív módon keverik és szintetizálják a zenét, és olyan zenét hoznak létre, amely inkább egy folyamatosabb spektrum mentén létezik, mintsem silózott gyakorlatok sorozatában.

Különös figyelmet szentel egy sor, az utóbbi években felszínre került kritikai kérdésnek, köztük a harmóniának, a minimalizmus hatásának, a technológia hatásának, a "nyitottság" stratégiáinak, a hangművészetnek, az együttműködésnek és az improvizációnak. Robert Carl egy olyan kialakulóban lévő közös gyakorlatot azonosít, amely lehetővé teszi az alkotók számára, hogy megalapozottabb esztétikai és technikai döntéseket hozzanak, és egyben elősegíti az új módszerek eredendően pozitív megközelítését.