Értékelés:

A könyv alapos vizsgálatot nyújt a Whole Earth katalógusról és annak a környezetvédelemre és a társadalmi változásokra gyakorolt hatásáról. Bár kiemeli a jelentős eszméket és a környezetvédelmi mozgalom fejlődését, néhány olvasó félrevezetőnek találta a címet a tartalmi fókuszt illetően.
Előnyök:A könyv jól megírt és informatív, értékes betekintést nyújt a Whole Earth közösség amerikai és globális társadalomra gyakorolt hatásába. Részletesen dokumentálja az amerikai környezetvédelemben bekövetkezett változásokat, és feltárja a technológia és a természet metszéspontját. Az olvasók nagyra értékelik a személyes anekdotákat és az ebben az időszakban felmerült befolyásos eszmékkel való kapcsolatokat.
Hátrányok:Néhány olvasó félrevezetőnek találta a címet, mivel azt várta, hogy a Whole Earth katalógus alkotóinak részletes életrajza helyett magára a környezetvédelmi mozgalomra koncentrál szélesebb körben. Kritika érte továbbá a „vissza a természethez” mozgalom hangsúlyozásának hiányát és a kommunák említését, valamint azt a megjegyzést, hogy a korai környezetvédelem sikerében jelentős szerepet játszott a kapitalizmus.
(5 olvasói vélemény alapján)
Counterculture Green: The Whole Earth Catalog and American Environmentalism
Azok számára, akik türelmetlenül várták a rendszeres megjelenését, ez több volt, mint egy kiadvány: életforma volt. A Whole Earth Catalog "Hozzáférés az eszközökhöz" néven hirdette magát, és az Öböl-menti területről országos jelenséggé nőtte ki magát, amely a hippiket, a barkácsolókat és mindenkit, akit érdekel az önellátás a mainstream Amerikától függetlenül.
Andrew Kirk a katalógus egyedülálló környezetvédelem történetének feltárása során elmeséli, hogy a San Franciscó-i Stewart Brand és a Point Foundation ellenkultúrájú társai hogyan hirdették a pragmatikus környezetvédelem filozófiáját, amely a technológiai vívmányokat, az emberi leleményességet és a fenntartható életmódot ünnepelte. A filozófia Katalógusban való megtestesülésének társadalmi, kulturális, anyagi, környezeti és technológiai történetét összerakva Kirk feltárja a filozófia mögött álló mozgatórugókat, elmeséli az általa támogatott megfelelő technológiai mozgalom történetét, és értékeli a filozófia sorsát.
Ez a könyv új szemszögből vizsgálja meg azt a sok egyént és szervezetet, akik az 1950-es, 1960-as és 1970-es években a pragmatikus környezetvédelem filozófiájának megalkotásán dolgoztak. Abban az időben, amikor sok ilyen eszmét eretneknek tekintettek a túlnyomórészt a vadonon alapuló mozgalomban, a Whole Earth a környezetvédelmi alternatívák kritikus fórumává vált, és mintául szolgált arra, hogyan lehet a bonyolult ökológiai eszméket reményteli, sőt humoros módon bemutatni. Lehetővé tette a későbbi környezetvédők, például Al Gore számára, hogy elmagyarázzák a jelenlegi "kényelmetlen igazságot", és a Brand's Point Foundation akciói megmutatták, hogy a Whole Earth episztemológiája értelmes módon alkalmazható, ami elősegítheti egy olyan környezeti optimizmus kialakulását, amely jelentősen különbözik az amerikai környezetvédelemben elterjedt jeremiádoktól.
Kirk megmutatja, hogy a Whole Earth több volt, mint egy puszta ellenkultúra-hóbort. A politikai tiltakozás korában azt sugallta, hogy otthon maradva és a WC-t átalakítva vagy napkollektort felszerelve sokkal jelentősebb hozzájárulást lehet elérni, mintha az utcára vonulnánk, hogy elítéljük az intézmény rossz cselekedeteit. Tekintettel arra, hogy Al Gore és mások jelenlegi nézeteiben látható örökséget hagyott, a Whole Earth finom környezetvédelmi eretnekségei ma is visszhangra találnak, ami Kirk világos és élénk történetét rendkívül időszerűvé is teszi.