Zsenik a háborúban: Bletchley Park, Colossus és a digitális korszak hajnala

Olvasói vélemények

A könyv a második világháború alatt a Bletchley Parkban végzett kódfejtési munkálatokról ad átfogó képet, különös tekintettel a kevésbé ismert Lorenz-kódra és a Colossus számítógép kifejlesztésére. A történelmi elemeket az érintett személyek személyes történeteivel ötvözi, egyszerre nyújt tanulságos és lebilincselő elbeszéléseket.

A könyv jól megalapozott, részletesen bemutatja a Bletchley Parkban felmerült kihívásokat, és kiemeli a kódfejtésben figyelmen kívül hagyott személyek hozzájárulását. Magával ragadó, thrillerként olvasható, és jó alapműként szolgál az elektronikus digitális számítógépek témakörében. Sok olvasó találta informatívnak és érdemesnek a történelem egy fontos fejezetének áttekintését.

Néhány olvasó rámutatott, hogy a könyv matematikai és technikai magyarázatai kissé hiányosak és pontatlanságokat tartalmaznak. Mások úgy vélték, hogy bár a könyv fontos történelmi eseményeket tárgyal, nem vizsgálja kellőképpen a kódfejtésből származó hírszerzési információk operatív hatását. Emellett néhányan úgy találták, hogy a könyv meglehetősen rövid, és nem olyan mélyreható a tudományos részleteket illetően, mint amilyennek szerették volna.

(19 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Geniuses at War: Bletchley Park, Colossus, and the Dawn of the Digital Age

Könyv tartalma:

A drámai, el nem mondott története annak a zseniális csapatnak, amelynek innovációs és mérnöki bravúrjaival megalkották a világ első digitális elektronikus számítógépét - megfejtették a nácik legnehezebb kódját, segítettek véget vetni a második világháborúnak, és elindították az információs korszakot.

- Az Institute of Electrical and Electronics Engineers Middleton-díjának győztese "olyan könyvért..., amely kivételes tudományosságot képvisel, és a tudományos közösségeken túlmutatva a széles közönséghez is eljut." A könyv az Institute of Electrical and Electronics Engineers Middleton-díját nyerte el. - A Kirkus Best Book of 2022 -

A normandiai partraszállást tervezve a szövetségesek tudták, hogy a náci főparancsnokság kommunikációjának dekódolása elengedhetetlen a sikerhez. Ám útjukban állt egy Tunnynak (brit angolul "tonhal") nevezett titkosítógép, amelyet sokkal nehezebb volt feltörni, mint a hírhedt Enigma rejtjelezőt.

A lehetetlennek tűnő kihívás leküzdésére Alan Turing, az Enigma kódfejtője egy Tommy Flowers nevű, munkásosztálybeli angol mérnököt hívott segítségül, aki egy zseniális, merész és ellentmondásos tervet dolgozott ki egy olyan gép megépítésére, amely lélegzetelállító sebességgel számol, és szinte valós időben töri meg a kódot. Az úttörő matematikussal, Max Newmannel együtt Flowers és csapata - az esélyek, az óra és az ellenálló vezetés ellenére - elkészítette a Kolosszust, a világ első digitális elektronikus számítógépét, a gépet, amely segíthetett a háború befejezésében.

A nemrégiben titkosítás alól feloldott forrásokra támaszkodva David A. Price Zsenik a háborúban című könyve most először meséli el a Colossus mögött álló nagyszerű elmék teljes, lenyűgöző történetét, és megörökíti a mérnöki zsenialitás figyelemre méltó teljesítményét, amely a digitális korszak hajnalát jelentette.