Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Jewish Lore in Manichaean Cosmogony: Studies in the Book of Giants Traditions
Az "Óriások könyve" című mű az ókorból fennmaradt manicheus kánon minden listáján szerepel. Mind e mű jellege, mind annak a harmadik századi perzsa prófétának a szellemi csomagja, akinek a művet tulajdonítják, ismeretlen maradt a tudósok előtt egészen 1943-ig, amikor W.
B. Henning közzétette az Óriások könyve több közép-iráni változatának töredékeit. Huszonnyolc évvel később J.
T.
Milik Qumránban felfedezte egy olyan töredékes arámi nyelvű mű több példányát, amely kétségtelenül a későbbi manicheus recenzió előfutára. Egy másik fontos mű, Mani önéletrajza, az úgynevezett kölni Mani-kódex 1970-ben került a tudományos figyelem középpontjába, amely bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy Mani ifjúkorát az elkászaiak között töltötte, egy zsidó-keresztény szektában, amely betartotta a szombatot, a szigorú étkezési törvényeket és a szigorú tisztálkodási gyakorlatot.
Bár a XIX. és XX. század vezető orientalistái következetesen hangsúlyozták az iráni komponenst Mani gondolkodásában, Reeves a fent említett felfedezésekből és más szövegforrások gazdag panorámájából származó bizonyítékok fényében amellett érvel, hogy a manicheus kozmogónia alapvető szerkezete végső soron a Genezis 6:1-4 zsidó exegetikai kiterjesztéseinek köszönheti létét.
Reeves a Mani Óriások Könyve tartalmáról szóló ősi tanúvallomások vizsgálatával kezdi. Ezután a második templomi judaizmusból származó dokumentumok, a klasszikus gnosztikus irodalom, keresztény és muszlim heréziológiai jelentések, szír szövegek és manicheus írások segítségével részletesen elemzi mind a mű qumráni, mind a manicheus átdolgozását, további összefüggéseket mutat be, és új narratív elrendezéseket javasol. Foglalkozik egy meg nem nevezett manicheus forrásból származó idézetsorozattal, amelyet a hatodik századi monofizita pátriárka, Severus antiókhiai pátriárka egyik húsvéti homíliájában és egy Thoeodore bar Konai-tól származó elbeszélésben találunk.
Reeves bemutatja, hogy a zsidó énokhikus irodalom motívumai, különösen a Figyelők és az Óriások történetének motívumai alkotják a mani kozmológiai tanítás vázát, és hogy a Teremtés könyvének 1-11. fejezete megtermékenyítette a közel-keleti gondolkodást, egészen India és Kína határaiig.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)