Olvasói vélemények
Összegzés:Roger Crowley „1453” című könyve részletes és lebilincselő beszámolót nyújt Konstantinápoly elestéről, a II. Mehmet által vezetett ostromra és XI. Konstantin védelmére összpontosítva. A könyv feltárja a történelmi összefüggéseket, a katonai stratégiákat, valamint az iszlám és a kereszténység közötti kulturális összecsapást e sorsfordító esemény során. Az elbeszélés jól megalapozott, így a történelem iránt érdeklődő olvasók számára is hozzáférhető és lebilincselő.
Előnyök:⬤ Jól megírt, lebilincselő elbeszélés
⬤ informatív és részletes beszámoló
⬤ több nézőpontot mutat be
⬤ egyensúlyt teremt a katonai történelem és a személyes történetek között
⬤ hatékonyan közvetíti az ostrom feszültségét és drámáját
⬤ rendkívül olvasmányos és magával ragadó, még akkor is magával ragadja az olvasót, ha ismeri a végkifejletet.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó kisebb pontatlanságokat talált a nevekben és a történelmi részletekben
⬤ néhányan úgy érezték, hogy a szerző felmenti a török atrocitásokat
⬤ vannak kritikák az enyhe elfogultságok miatt
⬤ néhányan úgy érezték, hogy a könyv túlságosan részletes és hosszú, és azt sugallják, hogy lehetett volna rövidebb is.
(334 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
1453: The Holy War for Constantinople and the Clash of Islam and the West
Könyv tartalma:
Konstantinápoly elestének megragadó feltárása és annak kapcsolata a mai világgal.
Konstantinápoly 1453-as eleste történelmi fordulatot és a Bizánci Birodalom végét jelentette. Roger Crowley olvasmányos és átfogó beszámolója II Mehmet, az Oszmán Birodalom szultánja és XI. Konstantin, Bizánc 57. császára közötti csatáról megvilágítja azt a történelmi korszakot, amely a Nyugat és a Közel-Kelet közötti jelenlegi konfliktus előzménye volt.
Konstantinápoly ezer éven át egyszerűen "a város" volt, mesésen gazdag, császári, félelmetes - és keresztény. Egyedül ez tompította a korai arabok Szent Háború iránti lelkesedését; amikor a középkorban az iszlám harcosok második hulláma söpört végig az ázsiai sztyeppékről, Konstantinápoly volt a végső zsákmány: "A Vörös Alma". Ez a város mindig is fenyegetettségben élt. Egy évezreden át átlagosan negyvenévente egy ostromot élt túl - egészen addig, amíg a huszonegy éves, dicsőségre éhes oszmán szultán, II. Mehmet 1453 áprilisában hatalmas sereggel, "számtalan, mint a csillagok", fel nem lovagolt a falakhoz.
Az 1453 a városért folytatott végső küzdelem feszes, eleven története, amelyet nagyrészt szemtanúk beszámolói alapján mesélnek el. Ötvenöt napon keresztül a védők egy aprócska csoportja dacolt a hatalmas oszmán hadsereggel, és a szárazföldön, a tengeren és a föld alatt is küzdött. Az események során a valaha épített legnagyobb ágyú a világ legfélelmetesebb védelmi rendszere ellen irányult, oszmán hajókat vontattak be a szárazföldön az Aranyszarvba, és a védők morálját döntően aláásták a nyugtalanító előjelek. A középpontban a birodalomért és a vallásos hitért küzdő két inspiráló vezető, II. Mehmed és XI. Konstantin vetélkedése áll, és az 1453. május 29-én, néhány rövid óra alatt bekövetkezett elképesztő finálé, amely a középkori történelem meghatározó pillanata.
Az 1453 egyszerre lebilincselő történelmi elbeszélés és a kereszténység és az iszlám közötti háborúról szóló beszámoló, amely még ma is visszhangot kelt a modern világban.
