A 88 templom útja: Utazások a Shikoku zarándokúton

Olvasói vélemények

Robert Sibley „A 88 templom útja” című könyve a szerző Shikoku szigetén tett zarándoklatának megható beszámolója, amely az út során szerzett személyes tapasztalatokra és kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Míg a zarándoklat lényegét és a japán kultúrába való betekintést megragadja, néhány olvasó hiányolta a templomok részletes leírását.

Az írás magával ragadó és érzelmileg átérezhető, és nagy hangsúlyt fektet a személyes kapcsolatokra és a zarándoklat spirituális aspektusaira. Az olvasók nagyra értékelték a kulturális betekintést és a szerző őszinte gondolatait. A drámai befejezés és a humor szintén pozitívan járult hozzá az olvasási élményhez.

Több olvasó megjegyezte a templomok részletes leírásának vagy képi ábrázolásának hiányát, ami miatt többet akartak megtudni az építészeti és kulturális vonatkozásokról. Néhányan gyakorlati utazási információkat vártak, és úgy érezték, hogy ez inkább személyes elbeszélés, mint útikönyv. Emellett néhányan csalódottságuknak adtak hangot az illusztrációk hiánya miatt.

(43 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Way of the 88 Temples: Journeys on the Shikoku Pilgrimage

Könyv tartalma:

Robert Sibley arra kényszerülve, hogy valami többet keressen, mint amit a modern társadalom nyújtani tud, egy ősi környezethez fordult segítségért, hogy visszaszerezze azt, ami elveszett. A Henro Michi Japán egyik legrégebbi és leghíresebb zarándokútja.

Nyolcvannyolc templomból álló körútból áll, amely Japán négy fő szigete közül a legkisebb, Shikoku kerületét veszi körül. Minden henro, vagyis zarándok állítólag Kōbō Daishi, a buddhizmus shingon szektáját megalapító kilencedik századi aszkéta nyomdokain halad. A szerző két hónap alatt végigjárta ezt az 1400 kilométeres (nagyjából 870 mérföldes) útvonalat, felkereste a szent helyeket és elvégezte az előírt rituálékat.

Bár ő maga gaijin, azaz külföldi, Sibley nem látott más zarándokot az ösvényen, aki nem japán lett volna. Néhányan azok közül, akikkel találkozott, nemcsak közeli társak lettek, hanem a nyelv és a kultúra lelkes tanítói is.

E zarándoktársak saját történetei váratlan és erőteljes módon egészítik ki a szerző elbeszélését. Sibley leírásai a természeti környezetről, a szokásokról és az etikettről, a templomokról és a vendégházakról minden olyan olvasót inspirálni fognak, aki vágyott már arra, hogy kiszakadjon a mindennapi élet korlátai közül, és magáévá tegye a zarándoklat érzelmi, pszichológiai és spirituális dimenzióit.