Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a daimónokról szóló hiedelmek fejlődését tárgyalja az ókori görög és római társadalomban, szembeállítva a népszerű vallási nézeteket az elit filozófiai kritikákkal. Vizsgálja a korai keresztény apologéták és a pogány filozófusok közötti retorikát, elemezve, hogy a társadalmi és politikai változások hogyan befolyásolták a babonáról és az isteni hatalomról alkotott elképzeléseket.
Előnyök:A könyv a korai keresztény apologéták és a késő pogány filozófusok közötti filozófiai viták lenyűgöző feltárását kínálja. Betekintést nyújt abba, hogy az elit hiedelmek hogyan alakultak a politikai körülmények hatására, és kritikával illeti a népi vallás ellen szóló filozófiai érvek önkényes jellegét. Emellett jelentős hiányt pótol a szellemtörténetben.
Hátrányok:A szerzőnek hasznára vált volna egy vita arról, hogy az „erényetika” görög eszméje hogyan befolyásolta a daimónokról szóló hagyományos hiedelmek filozófiai felülvizsgálatát. Egyes olvasók a tartalmat sűrűnek találhatják, és hiányolhatják az empirikus bizonyítékokat mind a filozófusok, mind a korai keresztények állításaihoz.
(1 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Inventing Superstition: From the Hippocratics to the Christians
Könyv tartalma:
A római szerző, ifjabb Plinius a kereszténységet "ragályos babonának" minősíti; két évszázaddal később a keresztény író, Eusebius hevesen elítéli a görög és római vallásokat, mint hiábavaló és erőtlen "babonákat". A gyalázkodó kifejezés ugyanaz, a két író mégis egészen mást sugall a "babona" kifejezéssel.
Dale Martin a babona fogalmának első részletes genealógiáját nyújtja, annak nyolc évszázadon átívelő történetét a klasszikus Görögországtól a Kr. u. IV. századi kereszténnyé vált Római Birodalomig. Filozófusok, történészek és orvostanárok írásaira való tanulságos hivatkozással bizonyítja, hogy a babona fogalmát a görög értelmiségiek találták ki, hogy elítéljék a népi vallási gyakorlatokat és hiedelmeket, különösen azt a hitet, hogy az istenek vagy más emberfeletti lények ártanak az embereknek vagy betegségeket okoznak. A babona feltalálása nyomon követi azokat a társadalmi, politikai és kulturális hatásokat, amelyek a klasszikában a jámborságról és babonáról, a természetről és az isteniről való gondolkodásra hatással voltak, és feltárja a babona címkéjének manipulálását az egyfelől a görög és római értelmiségiek, másfelől a keresztények közötti vitákban, valamint az eszme céltudatos megváltoztatását a késő ókorban a neoplatonikus filozófusok és a keresztény apologéták által.
A babona feltalálása olyan erőteljesen koherens érvet sző, amely átalakítja a görög és római kultúrában és a tágabb ókori mediterrán világban a vallásról alkotott képünket.
