Értékelés:
A könyv Howard Zinn második világháborús bombázóként szerzett személyes tapasztalatain keresztül vizsgálja a háború és az atomfegyverek alkalmazásának erkölcsi következményeit. Kritizálja a nagyszabású konfliktusokban a felelősség szétszóródását, és megvizsgálja a hadviselés emberi költségeit, különösen a hirosimai és nagaszaki bombázásokat bírálva. Zinn hangsúlyozza az erkölcsi bátorság és az önálló gondolkodás szükségességét az ilyen atrocitásokkal szemben.
Előnyök:⬤ Egy tapasztalt bombázó személyes nézőpontja mélyebbé teszi az elbeszélést.
⬤ A háborús döntéshozatal és az egyének erkölcsi felelősségének meggyőző kritikája.
⬤ Erőteljes érzelmi retorikával és elgondolkodtató meglátásokkal ragadja meg az olvasót.
⬤ Megkérdőjelezi a történelmi narratívákat, és elgondolkodtat a háború pusztító hatásairól.
⬤ Ajánlott mindazoknak, akik kritikus szemléletet keresnek a második világháborúról és annak utóhatásairól.
⬤ Egyes kritikusok szerint a könyv erősen támaszkodik az érzelmi vonzalomra, nem pedig a logikára vagy a kiegyensúlyozott történelmi elemzésre.
⬤ Egyesek revizionista történelemszemléletűnek tartják, különösen a bombázások szükségességét illetően.
⬤ Néhány kritika szerint nem vizsgálja megfelelően az ellenérveket vagy az atomfegyverek bevetésével kapcsolatos alternatív nézőpontokat.
⬤ Politikai irányultsága nem minden olvasó számára vonzó, és bizonyos közönségcsoportok számára korlátozza a vonzerejét.
(18 olvasói vélemény alapján)
The Bomb
Howard Zinn második világháborús katonaként részt vett a franciaországi Royan légi bombázásában. Két évtizeddel később meghívást kapott, hogy látogasson el Hirosimába, és találkozzon az atomtámadás túlélőivel. Ebben a rövid és erőteljes könyvben Zinn mély személyes reflexióit és politikai elemzését nyújtja ezekről az eseményekről, azok következményeiről, valamint arról a mélyreható hatásról, amellyel ezek az események a parancsot teljesítő harcoló katonából az egyik legnagyobb antiautoriter, háborúellenes történészünkké változtatták őt. Ez a könyv közvetlenül Zinn 2010 januárjában bekövetkezett halála előtt készült el, és a hirosimai bombázás hatvanötödik évfordulóján jelenik meg.
Az idén augusztusban az Egyesült Államokban és Japánban egyidejűleg megjelenő könyv az Egyesült Államok Japán elleni két atombombázásának 65. évfordulójára emlékezik, és az összes nukleáris fegyver eltörlésére, valamint a háború, mint az emberi konfliktusok elfogadható megoldásának megszüntetésére szólít fel.
"Zinn olyan lelkesedéssel ír, amilyennel ritkán találkozunk a tudományos történelem ólmos prózájában..." - New York Times Book Review.
"Ez az esszégyűjtemény nagyszerű könyv mindenkinek, aki jobban szeretne tájékozódni a történelemről, függetlenül politikai nézeteitől." -- O, The Oprah Magazine.
"Zinn itt közel három tucat rövid, szenvedélyes esszét gyűjt össze... Az ideológiai komfortzónájukból kitörni vágyó olvasók sok elgondolkodtatót találnak itt." - Publishers Weekly.
"Egy bomba rendkívül személytelen. A ledobó százakat ölhet meg, és soha nem látja egyiküket sem. A bomba Howard Zinn emlékiratai, aki a második világháborúban bombázóként bombákat dobott le a francia vidékre, miközben Németország ellen kampányolt. Miután megismerte Hirosimát és Nagaszakit, Zinn most a bombák használata ellen szólal fel, és az ellen, hogy mit okozhat a hadviselésben. Elgondolkodtató és tele van egy öreg katona történeteivel, aki megbánta, amit tett, A bomba egy remek posztumusz kiadvány, amely sokat megoszt a második világháború elveszett bölcsességéből." - James A. Cox, The Midwest Book Review.
"Tudományos pályafutása, népszerű írásai és aktivistaként végzett munkája során Zinn következetesen és gyakran sikeresen vetett keresztbe az amerikai háborús gépezetnek. Lehet, hogy már nem él, de erőteljes és szenvedélyes munkássága révén - amelynek A bomba kiváló bevezetője - még ezreket fog tanítani és inspirálni arra, hogy egy emberibb és békésebb világért dolgozzanak." - Ian Sinclair, Morning Star.
"Az út, amelyet Howard Zinn bejárt - a bombázótól az aktivistáig - reményt ad arra, hogy mindannyian eljuthatunk a klinikai távolságtartástól a lelkes elkötelezettségig, az erőszaktól az erőszakmentességig." - Frida Berrigan, WIN Magazine.
Howard Zinn (1922 -2010) brooklyni munkáscsaládban nőtt fel, és a második világháborúban bombázórepüléseket hajtott végre az Egyesült Államok számára, és ez a tapasztalat alakította ki a háborúval szembeni ellenállását. A GI Bill keretében főiskolára járt, és a Columbia Egyetemen doktorált. 1956-ban az atlantai Spelman College, a fekete nők iskolájának professzora lett, ahol hamarosan bekapcsolódott a polgárjogi mozgalomba, amelyben a Student Nonviolent Coordinating Committee (SNCC) tanácsadójaként vett részt, és amelyről az SNCC című könyvében beszámolt: The New Abolitionists. Zinn együttműködött Staughton Lynd történésszel, és mentorált egy fiatal diákot, Alice Walkert. Amikor 1963-ban a tiltakozó munkájával kapcsolatos engedetlenség miatt kirúgták, a Bostoni Egyetemre költözött, ahol a vietnami háború egyik vezető kritikusa lett.
Zinn még életében megkapta a Thomas Merton-díjat, az Eugene V. Debs-díjat, az Upton Sinclair-díjat és a Lannan Irodalmi Díjat. Legismertebb műve talán A People's History of the United States (Az Egyesült Államok népi története). A City Lights Könyvkiadó korábban már kiadta A Power Governments Cannot Suppress című esszégyűjteményét.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)