Értékelés:
A könyv alaposan bemutatja a bor történetét, részletesen bemutatva a bor fejlődését a véletlen felfedezéstől a státusz és a művészet szimbólumává válásáig. A bor kulturális, társadalmi és történelmi aspektusait hangsúlyozza, nem pedig a technikai szempontokat vagy a minősítéseket. Míg sok olvasó lebilincselőnek és jól kutatottnak találja, egyesek kritizálják, hogy terjedelmes és ismétlődő.
Előnyök:⬤ Alaposan kutatott és informatív
⬤ lebilincselő elbeszélés sok érdekes ténnyel
⬤ mélyreható ismereteket nyújt a bor történetéről és fejlődéséről
⬤ borrajongóknak ajánlott
⬤ egyedi nézőpontot mutat be a bor társadalomban és kultúrában betöltött szerepéről.
⬤ Ismétlődő jellegű
⬤ egyes olvasók szerint terjedelmes és szükségtelenül hosszú
⬤ nincs egyértelmű szerkezete
⬤ nem alkalmas az alkalmi olvasók számára
⬤ jobb szerkesztésből profitálhatna.
(47 olvasói vélemény alapján)
Inventing Wine: A New History of One of the World's Most Ancient Pleasures
A borfogyasztás 8000 éves múltra tekint vissza, mégis a ma fogyasztott borok gyökeresen eltérnek a korábbi korok boraihoz képest. Míg a bor alapvető kémiai összetétele nagyrészt ugyanaz maradt, a bor társadalmi szerepe alapvetően megváltozott, mivel évszázadok során többször is feltalálták és újra feltalálták.
Paul Lukacs A bor feltalálása című könyvében Paul Lukacs elmeséli a bor szellemi és testi táplálékforrásból a széleskörű élvezetek miatt megbecsült élelmiszerként való átalakulásának csábító történetét. Felvázolja, hogyan alakultak ki először a mai borok prototípusai, amikor az emberek elkezdtek választási lehetőséget kapni, hogy mit igyanak, és bemutatja, hogy az emberek drámaian más okokból választották a bort, mint amilyenek akkor fogalmazódtak meg, amikor ez inkább szükséglet volt, mint választás.
A bor hosszú történelme során a férfiak és a nők különböző kulturális jelentéstartalmakkal ruházták fel a bort, és különböző kulturális szerepeket találtak ki a bor számára. Az ilyen találmányok ereje mind a bort ivók, mind a bort előállítók kezében volt. Ezek közé tartoztak az olyan ízlésformálók, mint a középkori burgundiai ciszterci szerzetesek, akik először gondoltak a bor identitásának fontos aspektusaként a helyről; a XIX. századi írók, mint Grimod de la Reyniere és Cyrus Redding, akik arra törekedtek, hogy a bornak ritka esztétikai státuszt adjanak; olyan tudósok, mint Louis Pasteur és Mile Peynaud, akik azon dolgoztak, hogy a borászok jobban kézben tarthassák mesterségüket; és egy sereg látnok borász, akik jobb, jellegzetesebb ízű borok előállítását tűzték ki célul, és végül a világ minden táján minőségi borokat juttattak el a fogyasztókhoz.
Lukacs a bor megbecsülésének és előállításának változásait feltérképezve lenyűgöző új módot kínál a jelen és a múlt szemlélésére.
