Olvasói vélemények
Összegzés:Anne Fadiman „A borkedvelő lánya” című memoárja megható és gyönyörűen kidolgozott tisztelgés édesapja, Clifton Fadiman előtt, kiemelve az irodalom és a bor iránti szeretetét. A könyv tele van anekdotákkal, gazdag nyelvezettel és apa-lánya kapcsolatuk mély feltárásával. Míg sokan dicsérték az írást és a személyes történeteket, néhány olvasó úgy találta, hogy nem koncentrál eléggé a borra, és kritizálták, hogy unalmas vagy nagyképű.
Előnyök:⬤ Gyönyörűen megírt és magával ragadó próza.
⬤ Megható és tiszteletteljes tisztelgés egy figyelemre méltó apa előtt.
⬤ Gazdag anekdoták és személyes történetek erősítik a memoárt.
⬤ Betekintést nyújt az irodalomba, az életbe és az apa-lánya kapcsolatba.
⬤ A borok szerelmeseinek és az irodalmi életrajzok iránt érdeklődőknek egyaránt tetszik.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó azt várta, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a bor, és e tekintetben hiányolta a memoárt.
⬤ Néhányan unalmasnak vagy ismétlődőnek találták a könyv egyes részeit.
⬤ A nagyképűség vádja a fejlett szókincs és a családtörténetnek a borral szembeni hangsúlyozása miatt.
⬤ Nem mindenki tudott azonosulni a témával, különösen azok, akik nem ismerték Clifton Fadimant.
(30 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Wine Lover's Daughter: A Memoir
Könyv tartalma:
A The Wine Lover's Daughter című könyvében Anne Fadiman a rá jellemző szellemességgel és érzékenységgel vizsgálja az apjával, Clifton Fadimannel, a neves irodalomkritikussal, szerkesztővel és rádiós műsorvezetővel való kapcsolatát, akinek legnagyobb szerelme a bor volt.
A borok szeretete - a felső tízezerhez méltó akcentusa, drága öltönyei és a nyugati irodalom enciklopédikus ismerete mellett - lényeges eleme volt Clifton Fadiman menekülésének az alsó középosztálybeli Brooklynból a menő Manhattanbe. De a bor nem csupán egy osztályemelő kiegészítő volt; a szenvedélyes vágy tárgya volt. A Borbarát lánya végigköveti egy férfi rajongásának ívét attól a pohár olcsó Graves-től kezdve, amelyet 1927-ben, Párizsban ivott; a Ch teau Lafite-Rothschild 1904-es borán keresztül, amelyet nyolcvanadik születésnapja alkalmából ivott, amikor ő és a palack pontosan egyidősek voltak; egészen azokig a borokig, amelyek utolsó éveiben, amikor már vak volt, de még mindig a hedonizmus éltette, mint mindig.
A bor a gerince ennek a megható memoárnak; Fadiman apjának élete és jelleme, valamint a hozzá fűződő kapcsolata és a borhoz fűződő saját, kevésbé szenvedélyes kapcsolata a húsa. A Borbarát lánya a szerelem, a becsvágy, az osztály, a család és az ízlelés örömeinek megrendítő feltárása egyik legjobb esszéírónk tollából.
