A családon belüli erőszak tipológiája: Intim terrorizmus, erőszakos ellenállás és szituációs párkapcsolati erőszak

Olvasói vélemények

Michael Johnson „A családon belüli erőszak tipológiája” című könyvét nagyra értékelik az olvasók, különösen a kutatásban, az aktivizmusban és az elkövetők kezelésében részt vevők. Átfogó keretet mutat be a családon belüli erőszak különböző típusainak megértéséhez, megkérdőjelezve a meglévő felfogásokat, és jelentősen hozzájárulva a témával kapcsolatos diskurzushoz.

Az olvasók nagyra értékelik a könyv bizonyítékokon alapuló megközelítését, a családon belüli erőszak típusainak egyértelmű kategorizálását és a mítoszok eloszlatásának képességét. A könyv felbecsülhetetlen értékű forrásnak számít a szakemberek és a kutatók számára, mivel olyan új definíciókat kínál, amelyek befolyásolhatják a családon belüli erőszak kezelését és megértését. Sokan úgy találták, hogy az írás kiegyensúlyozott, meggyőző és jól megalapozott, így mind tudományos, mind gyakorlati alkalmazásra alkalmas.

Egyes kritikák megemlítik a szerző erős feminista szemléletét és a férfi és női elkövetők kissé kiegyensúlyozatlan kezelését. A Kindle-verzióval kapcsolatban technikai problémákat is említenek, különösen az oldalszámok hiánya miatti idézési nehézségeket.

(17 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A Typology of Domestic Violence: Intimate Terrorism, Violent Resistance, and Situational Couple Violence

Könyv tartalma:

A családon belüli erőszak, amely súlyos és messzemenő társadalmi probléma, két kulcsfontosságú vitát generált a kutatók körében. Az első vita a nemekről és a családon belüli erőszakról szól. Egyes kutatók szerint a családon belüli erőszak elsősorban a férfiak által elkövetett erőszak, mások szerint a nők ugyanolyan erőszakosak, mint a férfiak az intim kapcsolatokban. Johnson válasza erre a vitára - és e könyv központi témája - az, hogy a párkapcsolati erőszaknak több típusa létezik. Egyes tanulmányok az elsősorban férfiak által elkövetett erőszakkal foglalkoznak, míg mások a nők által elkövetett erőszakkal foglalkoznak. Mivel nem létezett a családon belüli erőszak típusait körülhatároló elméleti keret, a kutatók könnyen félreértették egymás tanulmányait.

A második nagy vita arról szól, hogy évente hány nőt bántalmaznak partnereik. A becslések két és hatmillió között mozognak. Johnson válasza ismét a könyv központi témájából fakad. Ha a párkapcsolati erőszaknak több típusa létezik, akkor a számok attól függnek, hogy melyik típusról beszélünk.

Johnson szerint a családon belüli erőszak nem egységes jelenség. Ehelyett a partneri erőszak három fő, egymástól drámaian eltérő formáját különbözteti meg: az intim terrorizmust, az erőszakos ellenállást és a szituációs párkapcsolati erőszakot. Az erőszak formái közötti fogalmi megkülönböztetést a hatalom és a kontroll párkapcsolati erőszakban betöltött szerepének elemzésében gyökerezteti, és rámutat, hogy a partneri erőszak típusai közötti alapvető megkülönböztetés elmulasztása olyan kutatási irodalmat eredményezett, amelyet túl általánosítások és látszólag ellentmondásos eredmények egyaránt sújtanak. Ez a kötet megkezdi a családon belüli erőszak formáinak elméletalkotását, ami az első fontos lépés ahhoz, hogy a tudósok, társadalomtudósok, politikai döntéshozók és szolgáltatók jobban megértsék ezeket a jelenségeket.