Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv a vezetés elméletét mutatja be, arra összpontosítva, hogy a vezetők hogyan tartják fenn a hatalmat koalíciók és önérdek révén, és mind autokratikus, mind demokratikus környezetben alkalmazható. A könyvet jól fogadják a lebilincselő írásmódja és a gondolatébresztő meglátásai miatt, de kritizálják, mert hiányoznak belőle a mélyreható definíciók és az állításainak széles körű alátámasztása.
Előnyök:A könyv lenyűgöző betekintést nyújt a hatalom dinamikájába, magával ragadó anekdotákat és a vezetés különböző formáira alkalmazható gyakorlati elméletet. Sok olvasó értékeli a világos írásmódot és azt a képességét, hogy megkérdőjelezi a politikáról és a vezetésről alkotott hagyományos gondolkodást.
Hátrányok:A kritikusok megjegyzik, hogy az elméletet gyakran rosszul védik, a terminológia nem egyértelmű, és hiányoznak a konkrét példák. Egyes részeket leegyszerűsítőnek írnak le, és a könyv torz képet adhat a politikai motivációkról, mivel elsősorban az önérdekre összpontosít, más tényezők figyelembevétele nélkül.
(413 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Dictator's Handbook: Why Bad Behavior Is Almost Always Good Politics
Könyv tartalma:
Most egy új fejezettel az illiberalizmus világméretű térnyeréséről. Az alapvető fontosságú könyv, amely feltárja a politika valódi szabályait: a vezetők a nemzeti érdekektől függetlenül azt teszik, ami a hatalmukban tartja őket.
Ahogyan az a "Rules for Rulers" című vírusvideóban is szerepel, amelyet már több mint tizenötmilliószor néztek meg. Bruce Bueno de Mesquita és Alastair Smith kanonikus politikatudományi könyve a feje tetejére állította a hagyományos bölcsességet. Egyetlen állításból indultak ki: a vezetők azt teszik, ami hatalmon tartja őket.
Nem törődnek a "nemzeti érdekkel" - vagy akár az alattvalóikkal -, hacsak nem muszáj. A tekintélyelvűség globális térnyerésének tükrében újonnan frissített, okos és közérthető könyv bemutatja, hogyan szerzik meg és tartják meg a hatalmat a vezetők.
Ahogy Bueno de Mesquita és Smith megmutatja, a demokrácia lényegében csak egy kényelmes fikció. A kormányok nem fajtájukban különböznek egymástól, hanem csak abban, hogy hány alapvető támogatójuk vagy hátuk van, akiknek meg kell vakarni a hátát.
Ennek a csoportnak a nagysága szinte mindent meghatároz a politikában: azt, hogy a vezetők mit engedhetnek meg maguknak, és azt, hogy milyen minőségű életet vagy nyomort élnek meg alattuk. És ez a kulcs ahhoz is, hogy a hatalom visszakerüljön a néphez.
