Olvasói vélemények
Összegzés:A Bruce Bueno de Mesquita által írt „A hatalom feltalálása” című könyvről szóló kritikák kiemelik a könyv innovatív megközelítését a történelem és a politika terén, hangsúlyozva a játékelmélet alkalmazását az egyház és az állam kapcsolatának elemzésére a középkori Európában. Míg sok olvasó értékeli a kutatás és a bemutatott adatok mélységét, egyesek szerint az elméletek ismétlődése és az írásmód kevésbé magával ragadó, ami vegyes érzéseket vált ki a könyv olvasásának általános élményével kapcsolatban.
Előnyök:⬤ A játékelméletet alkalmazó innovatív elemzés
⬤ jól kutatott, jelentős alátámasztó adatokkal
⬤ új betekintést nyújt a középkori szerződések Európa fejlődésére gyakorolt hatásába
⬤ olvasmányos és helyenként magával ragadó.
Hátrányok:Néhány olvasó unalmasnak találja az írást és ismétlődőnek az elméleteket; az egyik kritikus szerint talán nem éri meg a befektetést, és kevésbé értékes alternatívákkal hasonlítja össze.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Invention of Power: Popes, Kings, and the Birth of the West
Könyv tartalma:
A Miért buknak el a nemzetek, ez a könyv a történelem egyik nagy rejtélyét oldja meg: Miért vált a Nyugat a világ legerősebb civilizációjává? A nyugati kivételesség - az az elképzelés, hogy az európai civilizációk szabadabbak, gazdagabbak és kevésbé erőszakosak - széles körben elterjedt és erőteljes politikai eszme. Egyes társadalmakban a béke és a jólét forrása volt, máshol pedig etnikai tisztogatás és pusztítás forrása.
A hatalom feltalálása című könyvében Bruce Bueno de Mesquita mégis a politikai manőverezés, az alkudozás és a játékelmélet terén szerzett szakértelmére támaszkodva forradalmian új elméletet mutat be a nyugati kivételességről: a nyugati kivételesség egyetlen, ritkán tárgyalt eseménye a XII. században megváltoztatta az európai és a világtörténelem menetét. Az 1122-es wormsi konkordátum az egyházak és a nemzetállamok közötti kompromisszum létrehozásával, amely valójában pénzt cserélt hatalomra és hatalmat pénzre, ösztönözte a gazdasági növekedést, elősegítette a szekularizációt és javította a polgárok sorsát, ami az európai országokat a jólét útjára terelte.
Az azóta eltelt évszázadokban azok az országok, amelyekben az egyház és az állam közötti verseny hasonló dinamikája érvényesült, következetesen jobb helyzetben voltak, mint azok, amelyekben nem. A hatalom feltalálása felforgatja az európai kultúráról, vallásról és fajról alkotott hagyományos gondolkodást, és meggyőzően új világtörténelmi víziót mutat be.
