Értékelés:
A könyv kihívást jelent a szervezeti elméletben meglévő normákkal szemben azáltal, hogy hangsúlyozza az egyének tudatos viselkedését az intézményekben, és azt az elképzelést támogatja, hogy a nézőpontok sokfélesége elősegíti az innovációt és a kreativitást. Azt vizsgálja, hogy a szervezetek hogyan virágozhatnak a Stark által „heterarchiának” nevezett, hagyományos hierarchikus struktúrák helyett a hagyományos hierarchikus struktúrákon keresztül.
Előnyök:A könyv üdítő betekintést nyújt a szervezeti viselkedésbe, hangsúlyozva a tudatos döntéshozatal szerepét és a sokszínű értékek fontosságát az innováció elősegítésében. Az írás magával ragadó és jól felépített, és olyan etnográfiákat tartalmaz, amelyek hatékonyan illusztrálják Stark érveit. Az olvasók nagyra értékelik a szociológiát és a közgazdaságtant összekötő elemzési keretet, amely a szervezetek kreativitásának feltárását empirikusan megalapozottá és elgondolkodtatóvá teszi.
Hátrányok:Egyes olvasók számára a tudományos megközelítés sűrű vagy nehezen emészthető. Emellett, bár a könyv meggyőző elveket mutat be, nem biztos, hogy gyakorlati útmutatóként szolgál a szervezeti környezetben való azonnali alkalmazáshoz.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Sense of Dissonance: Accounts of Worth in Economic Life
Mi számít? A munkában, akárcsak az élet más területein, nem mindig világos, hogy milyen mércével mérnek minket, vagy hogyan határozzák meg az értékünket.
Ez zavaró és elbizonytalanító lehet. Emiatt sok szervezet jelentős erőforrásokat fordít az értékek értékelésére használt logikák korlátozására és tisztázására.
David Stark szerint azonban a cégek gyakran jobban járnának, különösen a változások irányításában, ha többféle értékelési logikát is megengednének, és nem feltétlenül akadályoznák a bizonytalanságot. Valójában sok esetben a többféle értékrend elkerülhetetlen, ezért a szervezeteknek és a cégeknek meg kellene tanulniuk kihasználni az ilyen heterarchia előnyeit, ahelyett, hogy megpróbálnák eltüntetni. Stark ezt az érvelést három olyan vállalat etnográfiai esettanulmányaival támasztja alá, amelyek megpróbáltak megbirkózni a gyors változásokkal: egy szerszámgépgyártó vállalat a késő és a posztkommunista Magyarországon, egy New York-i újmédia startup az internetes buborék összeomlása idején és után, valamint egy Wall Street-i befektetési bank, amelynek kereskedési termét 9/11-én lerombolták.
Mindegyik esetben az egymással versengő értékkritériumok súrlódása olyan szervezeti reflexivitást segített elő, amely megkönnyítette a vállalat számára a változást és a piaci bizonytalanság kezelését. John Dewey felfogására támaszkodva, miszerint a zavarba ejtő helyzetek lehetőséget nyújtanak az innovatív kutatásra, Stark azt állítja, hogy a különböző elvek disszonanciája felfedezéshez vezethet.
