Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
The Measure of Things: Humanism, Humility, and Mystery
A filozófusok, nyugatiak és keletiek egyaránt, régóta megosztottak a humanisták között, akik számára az ember a dolgok mércéje, és ellenfeleik között, akik azt állítják, hogy van egy elvileg megismerhető és leírható mód, ahogy a világ amúgy is van, függetlenül az emberi szempontoktól és érdekektől.
A A dolgok mértéke első fejezetei a humanizmus fejlődését rajzolják fel a középkortól a reneszánsz, a felvilágosodás és a romantika korszakán át a legfejlettebb, huszadik századi formájáig, az egzisztenciális humanizmusig. Cooper ezt a végső álláspontot nem azonosítja egyetlen konkrét filozófuséval sem, bár Heidegger, Merleau-Ponty és a későbbi Wittgenstein álláspontjával szoros kapcsolatban áll. A korábbi alakok közül Ockham Vilmos, Kant, Herder, Nietzsche és William James is szóba kerül.
Miután Cooper elutasította a szerény vagy nem-metafizikai realizmus kortárs képviselőinek azon kísérleteit, hogy feloldják a humanizmus és abszolutista riválisa közötti ellentétet, rátér ennek a rivalitásnak a megítélésére. A riválisok által egymás ellen irányuló, mindenütt jelenlévő önteltség retorikája által ösztönözve, eredeti módon érvel amellett, hogy a rivális álláspontok valóban bűnösek az alázat hiányában. Az abszolutisták - akár Az adott védelmezői, akár a tudományos realisták - eltúlozzák azon képességünket, hogy elkötelezett perspektíváinkból felemelkedjünk a világ objektív bemutatásához. A humanisták ezzel szemben eltúlozzák azt a képességünket, hogy anélkül éljünk, hogy éreznénk, hogy alá vagyunk vetve egy, a saját perspektívánktól független mértéknek.
Cooper szerint az egyetlen kiút a humanizmus és az abszolutizmus elutasításával elért zsákutcából a misztérium tanában rejlik. Létezik az emberi hozzájárulástól független valóság, de ez szükségszerűen kimondhatatlan. Az utolsó fejezetek a buddhista ürességfelfogásra és Heidegger későbbi írásaira támaszkodva újszerű módon védik meg a misztérium fogalmát, megkülönböztetik az előadott tanítást a transzcendentális idealizmusétól, és azt javasolják, hogy csak a misztérium megbecsülésén keresztül lehet mértéket és igazolást adni hitünknek és magatartásunknak.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)