A fáraó kincse: A papír eredete és a nyugati civilizáció felemelkedése

Olvasói vélemények

John Gaudet „A fáraó kincse: A papír eredete és a nyugati civilizáció felemelkedése” című könyve magával ragadó és alapos feltárást nyújt a papirusz történetéről és az emberi kommunikációra és civilizációra gyakorolt mélyreható hatásáról. Az elbeszélés magával ragadó és informatív, a történelmi tényeket a történetmeséléssel ötvözi, így mind az alkalmi olvasók, mind a történelem szerelmesei számára élvezetes olvasmány.

⬤ Jól megalapozott és hiteles
⬤ magával ragadó írói stílus
⬤ a papiruszhoz kapcsolódó témák széles skáláját öleli fel
⬤ gazdag illusztrációkat tartalmaz
⬤ széles közönséghez szól, beleértve a diákokat is
⬤ betekintést nyújt a kommunikáció fejlődésébe és a civilizáció történetébe.

Egyes olvasók számára váratlanul érheti a téma, ha nem érdeklődnek eredetileg a papirusz vagy a történelem iránt; a könyv hiánypótlónak tekinthető, mivel kifejezetten a papiruszra összpontosít, ami korlátozhatja a vonzerejét azok számára, akik szélesebb körű történelmi beszámolókat keresnek.

(21 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Pharaoh's Treasure: The Origin of Paper and the Rise of Western Civilization

Könyv tartalma:

Egész történelmünk során az emberek mindig is keresték az információ megosztásának új módjait. Ez a veleszületett késztetés vezetett a barlangok sziklafalaira és koporsófedelekre írt vagy táblákra vésett írás eredetéhez. A papiruszpapír megjelenésével azonban az információ rögzítésének és továbbításának képessége robbanásszerűen megnőtt, és az emberi történelemben először vált lehetővé a Nílus partjaitól a Földközi-tengeren át a civilizált világig terjedő eszmecsere.

A A fáraó kincse című könyvében John Gaudet ezt a sorsfordító átmenetet vizsgálja a papiruszpapírra, amely több mint 4000 éven át a világ legelterjedtebb információhordozójává vált. A papiruszpapír korántsem törékeny, hanem különösen tartós írófelület; az ókori és középkori papiruszkönyvek és dokumentumok több száz évig használhatóak voltak, és ez a tartósság tette lehetővé, hogy olyan tárgyak, mint a híres Nag Hammadi-kódexek a harmadik és negyedik századból, fennmaradjanak..

Ennek a tudósok és királyok által egyaránt nagyra becsült anyagnak a története megmutatja, hogy a papiruszpapír több mint ősi múltunk relikviája, hanem kulcs annak megértéséhez, hogyan alakították az eszmék és az információk az emberiséget az ókori és a kora újkori világban.