A fáraó kincse: A papír eredete és a nyugati civilizáció felemelkedése

Olvasói vélemények

John Gaudet „A fáraó kincse” című könyve a papirusz történetét és az emberi kommunikációra, a civilizációra és a papír evolúciójára gyakorolt mélyreható hatását vizsgálja. A szerző az alapos kutatómunkát lebilincselő elbeszélő stílussal ötvözi, így az összetett történelmi témákat a széles közönség számára is érthetővé és élvezetessé teszi.

Jól kutatott, magával ragadó írói stílus, a témák széles skáláját öleli fel, beleértve a történelmet, a botanikát és a technológiát, pompás illusztrációkkal rendelkezik, általános olvasók és diákok számára egyaránt alkalmas, összekapcsolja az ősi történelmet a mai aktualitással.

Egyes olvasók számára kevésbé lehet vonzó a papiruszra és annak történetére való összpontosítás, ha más történelmi témákat részesítenek előnyben, vagy kevésbé érdekli őket a papiruszgyártás részletes tárgyalása.

(21 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Pharaoh's Treasure: The Origin of Paper and the Rise of Western Civilization

Könyv tartalma:

A papiruszpapír elgondolkodtató története - egyiptomi eredetétől az egész világon való elterjedéséig -, amely megmutatja, hogyan segített az emberi történelem új korszakát elindítani.

Egész történelmünk során az emberek mindig is új utakat kerestek az információ megosztására. Ez a veleszületett késztetés vezetett a barlangok és koporsófedelek sziklafalaira vagy a táblákra vésett írás eredetéhez. A papiruszpapír megjelenésével azonban az információk rögzítésének és továbbításának képessége robbanásszerűen megnőtt, és az emberi történelemben először vált lehetővé a Nílus partjaitól a Földközi-tengeren át - és a civilizált világig - az eszmék cseréje.

John Gaudet A fáraó kincse című könyvében a papiruszpapírra való áttérésnek ezt a sorsfordító jelentőségét vizsgálja, amely több mint 4000 éven át a világ legelterjedtebb információhordozójává vált. A papiruszpapír korántsem törékeny, hanem különösen tartós írófelület; az ókori és középkori papiruszkönyvek és -dokumentumok több száz évig használhatóak voltak, és ez a tartósság tette lehetővé, hogy olyan tárgyak, mint a híres Nag Hammadi-kódexek a harmadik és negyedik századból fennmaradjanak.

Ennek a tudósok és királyok által egyaránt nagyra becsült anyagnak a története megmutatja, hogy a papiruszpapír több mint ősi múltunk relikviája, hanem kulcs annak megértéséhez, hogyan alakították az eszmék és az információk az emberiséget az ókori és a kora újkori világban.