Értékelés:
A könyv az alkotmányok történetének és fejlődésének átfogó vizsgálatát kínálja világszerte, kiemelve a háborúk, a politikai változások és az alkotmányos kormányok kialakulása közötti kapcsolatot. Míg számos kritikus dicséri a könyv történelmi terjedelmét, lebilincselő írói stílusát és a globális perspektívákba való betekintését, néhányan csalódottságuknak adnak hangot az alkotmányok konkrét tartalmának mélységének hiánya miatt, és a könyv egyes részeit unalmasnak találják.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és lebilincselően megírt
⬤ globális perspektívát nyújt az alkotmányokról
⬤ szélesíti a történelmi összefüggések megértését
⬤ vitára ösztönöz
⬤ oktatási célokra ajánlott
⬤ lenyűgöző betekintést nyújt a hadviselés és a kormányzás kölcsönhatásába.
⬤ Hiányzik az alkotmányok tényleges tartalmának mélyreható tárgyalása
⬤ egyesek unalmasnak vagy túl részletesnek találják
⬤ az esetenként irreleváns részletek elvonják a figyelmet a fő pontokról
⬤ egyes olvasók lebilincselőbb elbeszélésre számítottak.
(19 olvasói vélemény alapján)
The Gun, the Ship, and the Pen: Warfare, Constitutions, and the Making of the Modern World
A rendkívüli terjedelemmel és lenyűgöző eredetiséggel bíró mű A fegyver, a hajó és a toll az írott alkotmányok globális történetét követi nyomon az 1750-es évektől a huszadik századig, módosítva az elfogadott narratívákat és feltárva az alkotmányok és a háborúk készítése közötti szoros kapcsolatot. Eközben Linda Colley egyszerre értékeli újra a híres alkotmányokat, és fedezi fel azokat, amelyek háttérbe szorultak, de központi szerepet játszottak a modern világ kialakulásában.
Olyan elhanyagolt helyszíneket hoz felszínre, mint Korzika az 1755-ös úttörő alkotmánnyal, vagy a csendes-óceáni Pitcairn-sziget, amely a világon elsőként biztosította a nők jogait. Kiemeli a váratlan szereplők szerepét, például Nagy Katalin orosz királynéét, aki felvilágosult nakazai évtizedekkel az amerikai alkotmány megalkotása előtt kísérletezett az alkotmányos technikákkal, mielőtt az alapító atyák megalkották volna az amerikai alkotmányt. Az írott alkotmányokat általában az egyes államok vonatkozásában vizsgálják, Colley azonban arra összpontosít, hogyan lépték át a határokat, 1918-ig hat kontinensen terjedtek el, és hogyan segítették birodalmak és nemzetek felemelkedését. Megvilágítja továbbá, hogy az alkotmányok nem csupán a jogban és a politikában, hanem a tágabb értelemben vett kultúrtörténetben is helyet foglalnak el, és hogy szoros kapcsolatuk van a nyomtatással, az irodalmi kreativitással és a regény kialakulásával.
Colley bemutatja, hogy - miközben az alkotmányok epikus forradalmakat segítettek elő, és a fehér férfiaknak jogokat adtak - a XIX. század hosszú során gyakran szolgáltak az őslakosok marginalizálására, a nők és a színesbőrűek kizárására, valamint a föld kisajátítására. Ezzel párhuzamosan azonban azt is vizsgálja, hogy ezeket az eszközöket hogyan adaptálták a Nyugaton kívüli népek és aktivisták, akik az európai és amerikai hatalomnak akartak ellenállni. Leírja, hogy Tunézia hogyan hozta létre 1861-ben az első modern iszlám alkotmányt, amelyet gyorsan elnyomtak, de amely még mindig hatással volt az arab tavaszra; hogy a Sierra Leone-i Africanus Horton - akit az amerikai polgárháború inspirált - hogyan dolgozott ki terveket a nyugat-afrikai önigazgatású nemzetek számára; és hogy Japán 1889-es Meidzsi alkotmánya hogyan versenyzett a nyugati alkotmányossággal, mint az indiai, kínai és oszmán nacionalisták és reformerek modellje.
Az élénken megírt és szépen illusztrált A fegyver, a hajó és a toll lebilincselő mű, amely - a formáló háborúk, a nagyhatalmú vezetők, a látnok törvényhozók és az elkötelezett lázadók bemutatásával - elmeséli az alkotmányos kormányzás történetét és a modernségről alkotott elképzelések fejlődését.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)