Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv átfogóan vizsgálja az alkotmányok történetét és fejlődését világszerte, összekapcsolva fejlődésüket a háborúkkal, a nemzeti identitással és a politikai zavargásokkal. A könyv egyensúlyt teremt a mélyreható történelmi elemzés és a globális perspektíva között, bár egyes olvasók úgy érzik, hogy az alkotmányok tartalmának részletezése hiányzik belőle.
Előnyök:⬤ Jól kutatott és lebilincselően megírt
⬤ globális perspektívát nyújt az alkotmányok fejlődéséről
⬤ jelentős vitákra késztet a történelemről és a politikáról
⬤ felhívja a figyelmet a háború és a kormányzás közötti összetett kapcsolatra
⬤ a politikatörténet iránt érdeklődő tudományos és alkalmi olvasóknak egyaránt ajánlott.
Hátrányok:⬤ Néhány olvasó sűrűnek és unalmasnak találja a prózát
⬤ nem tárgyalja mélyrehatóan az alkotmányok konkrét tartalmát
⬤ bizonyos részletek irrelevánsnak vagy zavarónak tűnhetnek
⬤ egyesek túl tudományosnak vagy jogászkodónak tartják, ami ronthatja az olvasás élményét.
(19 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Gun, the Ship, and the Pen: Warfare, Constitutions, and the Making of the Modern World
Könyv tartalma:
A rendkívüli terjedelemmel és lenyűgöző eredetiséggel bíró mű A fegyver, a hajó és a toll az írott alkotmányok globális történetét követi nyomon az 1750-es évektől a huszadik századig, módosítva az elfogadott narratívákat és feltárva az alkotmányok és a háborúk készítése közötti szoros kapcsolatot. Eközben Linda Colley egyszerre értékeli újra a híres alkotmányokat, és fedezi fel azokat, amelyek háttérbe szorultak, de központi szerepet játszottak a modern világ kialakulásában.
Olyan elhanyagolt helyszíneket hoz felszínre, mint Korzika az 1755-ös úttörő alkotmánnyal, vagy a csendes-óceáni Pitcairn-sziget, amely a világon elsőként biztosította a nők jogait. Kiemeli a váratlan szereplők szerepét, például Nagy Katalin orosz királynéét, aki felvilágosult nakazai évtizedekkel az amerikai alkotmány megalkotása előtt kísérletezett az alkotmányos technikákkal, mielőtt az alapító atyák megalkották volna az amerikai alkotmányt. Az írott alkotmányokat általában az egyes államok vonatkozásában vizsgálják, Colley azonban arra összpontosít, hogyan lépték át a határokat, 1918-ig hat kontinensen terjedtek el, és hogyan segítették birodalmak és nemzetek felemelkedését. Megvilágítja továbbá, hogy az alkotmányok nem csupán a jogban és a politikában, hanem a tágabb értelemben vett kultúrtörténetben is helyet foglalnak el, és hogy szoros kapcsolatuk van a nyomtatással, az irodalmi kreativitással és a regény kialakulásával.
Colley bemutatja, hogy - miközben az alkotmányok epikus forradalmakat segítettek elő, és a fehér férfiaknak jogokat biztosítottak - a XIX. század hosszú során gyakran szolgáltak az őslakosok marginalizálására, a nők és a színes bőrűek kizárására, valamint a föld kisajátítására. Ezzel párhuzamosan azonban azt is vizsgálja, hogy ezeket az eszközöket hogyan adaptálták a Nyugaton kívüli népek és aktivisták, akik az európai és amerikai hatalomnak akartak ellenállni. Leírja, hogy Tunézia hogyan hozta létre 1861-ben az első modern iszlám alkotmányt, amelyet gyorsan elnyomtak, de amely még mindig hatással volt az arab tavaszra; hogy a Sierra Leone-i Africanus Horton - akit az amerikai polgárháború inspirált - hogyan dolgozott ki terveket a nyugat-afrikai önigazgatású nemzetek számára; és hogy Japán 1889-es Meidzsi alkotmánya hogyan versenyzett a nyugati alkotmányossággal, mint az indiai, kínai és oszmán nacionalisták és reformerek modellje.
Az élénken megírt és szépen illusztrált A fegyver, a hajó és a toll lebilincselő mű, amely - a formáló háborúk, a nagyhatalmú vezetők, a látnok törvényhozók és az elkötelezett lázadók bemutatásával - elmeséli az alkotmányos kormányzás történetét és a modernségről alkotott elképzelések fejlődését.
