A fekete félhold

Olvasói vélemények

Jane Johnson A fekete félhold című történelmi regénye 1929-ben, Marokkóban játszódik, és Hamou Badi életét követi nyomon, aki az 1950-es évek függetlenségi harcai során az identitás, a gyarmati uralom és a személyes kötelesség bonyolult összefüggéseit járja körül. Az olvasók dicsérték a könyvet a marokkói kultúra és történelem gazdag ábrázolása miatt, bár a tempóról és a tartalomról eltérőek a vélemények.

⬤ Lenyűgöző és jól megalapozott történelmi környezet.
⬤ A marokkói kultúra, ételek és tájak gazdag leírása.
⬤ Magával ragadó jellemfejlődés, különösen Hamou esetében.
⬤ A folklór és a mágia elemeinek beépítése, ami egyedülálló elbeszélői szemszöget biztosít.
⬤ A függetlenségért folytatott küzdelem és a gyarmati uralom alatti személyes konfliktusok éleslátó ábrázolása.

⬤ A könyv első felében a tempó lassú, ami vegyes érzéseket kelt a kezdeti elkötelezettséggel kapcsolatban.
⬤ Néhány olvasó több fantasy elemet várt a dzsinnekkel kapcsolatban, de ehelyett a történelmi fikcióra helyezte a hangsúlyt.
⬤ Hamou tétova természetét időnként frusztrálónak ítélték.
⬤ Néhány fordulatot, különösen Hamou falujába való visszatérésével kapcsolatban, gyengének találtak.

(10 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Black Crescent

Könyv tartalma:

A háború utáni Casablancában játszódó, lebilincselő történelmi regény egy dzsinnek által megpecsételt fiatalemberről, akinek el kell döntenie, hogy hová legyen hűséges, amikor kitör a marokkói függetlenségi harc.

Hamou Badi az Anti-Atlasz-hegység egyik falujában születik, kezén a zouhry jelével. Marokkóban a zouhry egy legendás alak, az emberek és a dzsinnek gyermeke, aki képes kincseket, elveszett tárgyakat, sőt a legnagyobb szárazságban még vizet is találni. Amikor azonban a fiatal Hamou rátalál egy meggyilkolt nő holttestére, az élete örökre megváltozik.

A megoldatlan gyilkosságtól kísérve és a vágytól hajtva, hogy jót tegyen a világban, Hamou elhagyja faluját, és Casablancába megy, hogy a francia protektorátus törvénytisztje legyen.

Casablanca azonban nem az a modernitás fényes világítótornya, amire számított. A marokkói szultánnak a franciák általi erőszakos száműzetése nacionalista felkelést robbant ki, amelyet erőszakos disszidens csoportok vezetnek, de egyikük sem olyan félelmetes, mint a Fekete Félhold. Az öröksége és a munkaadói között tépelődő Hamou a kereszttűzbe kerül.

A jó és a rossz, a múlt és a jövő, a régi és az új világ közötti határok nem olyan egyértelműek, mint a tenyerén lévő mágikus vonalak. És ahogy a veszély egyre nő, Hamou kénytelen választani mindazok között, amit tud, és mindazok között, akiket szeret.