A feledés angyala

Olvasói vélemények

A könyvet a gyönyörűség és az érzelmi mélység miatt méltatják, amely bensőséges képet nyújt a második világháború szlovéniai történelméről és a holokauszt generációkra gyakorolt hatásáról. A Tess Lewis által készített fordítást az eredeti költői lényegének gondos és hatékony átadása miatt emelik ki.

⬤ Gyönyörű és megható próza
⬤ bensőséges és erőteljes történetmesélés
⬤ átgondolt fordítás
⬤ a második világháború szlovéniai történelmének mélyreható feltárása
⬤ erős érzelmi mélység
⬤ tapintható és megidéző nyelvezet.

⬤ Néhány olvasó számára zavaros lehet az elbeszélés, amely tükrözi a kor bonyolultságát
⬤ a történelmi és politikai kontextus megértése kihívást jelenthet azok számára, akik nem ismerik azt
⬤ a szlovén nyelv némi előzetes ismerete javíthatja az élményt.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Angel of Oblivion

Könyv tartalma:

Haderlap kiváló költő, és ez a líraiság egyértelmű nyomokat hagy ebben az elragadó debütkötetben, amely 2011-ben elnyerte a rangos Bachmann-díjat. A leírások érzékletesek, a szokatlan hasonlatok és metaforák pedig időnként váratlanul változtatják a perspektívát. A feledés angyala megrázó témákat - gyilkosság, kínzás, üldöztetés és egy etnikai kisebbség hátrányos megkülönböztetése - dolgoz fel bonyolult és lírai prózában.

A regény egy ausztriai szlovén kisebbséghez tartozó család történetét meséli el. Az egyes szám első személyű elbeszélő a vidéki élet gyermekkori emlékeivel indít, egy múltban lehorgonyzott közösségben. A vidéki idill mögött azonban egy megoldatlan konfliktus parázslik. A gyermek először a Jugoszláviához vezető határon tűnődik, amely nem messze az otthonától húzódik. Aztán fokozatosan kezd értelmet nyerni a történetek, amelyeket a felnőttek minden adandó alkalommal elmesélnek. A helyiek mindannyian megsebesültek a háború miatt. A nagyapja, mint megtudjuk, partizán volt, aki erdei búvóhelyekről harcolt a nácik ellen. A nagyanyját letartóztatták, és túlélte Ravensbr ck.

Ahogy az elbeszélő egyre idősebb lesz, egyre többet tud meg. A családi összejöveteleken folytatott beszélgetések és a nagymamájával folytatott hosszú éjszakák során megtudja, hogy az apját az osztrák rendőrség letartóztatta és megkínozta - tízéves korában -, hogy információt szerezzen az apja hollétéről. Nagyanyja Ravensbr ckben elvesztette nevelt lányát és számos barátját és rokonát, és csak úgy menekült meg a gázkamrától, hogy magában a táborban rejtőzött el. Az elbeszélőnek feltűnnek a gyakori öngyilkosságok és erőszakos halálesetek a szülőföldjén, és szemet szúr neki, hogyan bánik a szlovénokkal a többségében német ajkú osztrákok. Felnőttként az elbeszélő politizál, és nyíltan bírálja azt, ahogyan Ausztria a háborút és saját náci múltját kezeli. A záró részben ellátogat Ravensbr ckbe, és furcsán élettelennek találja - rájön, hogy a nagymamájához fűződő személyes emlékei erősebbek.

A könyv az európai történelem és az európai jelen egy szinte elfeledett fejezetét világítja meg, és a háború és a kínzások által megsebzett családi dinamikával foglalkozik - egy domináns nagymama, egy sokat szenvedő anya, egy erőszakos apa, aki szereti a gyermekeit, de lehetetlen vele együtt élni. És mindezzel összefonódik a történetmesélésről szóló lenyűgöző elmélkedés: az elbeszélő abban reménykedik, hogy megszabadulhat múltja érzelmi terhétől, és hogy történeteket mesélhet azok nevében, akiknek ez nem sikerül.