Értékelés:
H.G. Wells „A felszabadult világ” című műve az atomenergia által alakított poszt-apokaliptikus jövőt mutatja be. A mű mélyreható előrejelzéseket tartalmaz az emberiség politikai fejlődéséről és a technológiai fejlődésnek köszönhető társadalmi változásokról. Míg egyes olvasók nagyra értékelik az előrelátást és a tematikai mélységet, mások kritizálják a nehézkes kifejtést és az időnként unalmas elbeszélést.
Előnyök:⬤ Rendkívül előrelátó az atomenergia következményeivel és társadalmi hatásaival kapcsolatban.
⬤ Jelentős politikai ideológiákkal és etikai kérdésekkel foglalkozik.
⬤ Érdekes gondolatfoszlányokat és a modern társadalom számára fontos előrejelzéseket tartalmaz.
⬤ Az összetett elbeszélés történelmileg gazdag élményt nyújt az atomenergia története iránt érdeklődők számára.
⬤ A nyelvezet és a stílus lehet, hogy mesterkélt és elavult, ami kihívást jelent a mai olvasók számára.
⬤ A túl hosszú kifejtés elvonhatja a figyelmet a történetről, ami lassú tempót eredményezhet.
⬤ Egyes olvasók egyes részeit unalmasnak és kevésbé szórakoztatónak találják.
⬤ A könyv előrejelzései nem teljesen pontosak, ami némi csalódást okoz a jövőképekben.
(143 olvasói vélemény alapján)
The World Set Free
Herbert George Wells (1866. szeptember 21. - 1946. augusztus 13.) angol író. Számos műfajban termékeny volt, több tucat regényt, novellát, társadalmi kommentárokat, szatírát, életrajzot és önéletrajzot írt, sőt két könyvet is írt a háborús szabadidős játékokról. Ma leginkább sci-fi regényei miatt emlékeznek rá, és gyakran nevezik a "sci-fi atyjának", Jules Verne és Hugo Gernsback mellett.
Saját életében azonban leginkább előremutató, sőt prófétai társadalomkritikusként tűnt ki, aki irodalmi tehetségét egy globális léptékű progresszív jövőkép kialakításának szentelte. Futuristaként számos utópisztikus művet írt, és előre látta a repülőgépek, a tankok, az űrutazás, a nukleáris fegyverek, a műholdas televízió és a világhálóhoz hasonló dolgok megjelenését. Tudományos fantasztikus írásaiban időutazást, idegenek invázióját, láthatatlanságot és biológiai mérnöki tevékenységet képzelt el. Brian Aldiss úgy emlegette Wellst, mint a "tudományos-fantasztikus irodalom Shakespeare-jét". Wells úgy tette meggyőzővé műveit, hogy a hétköznapi részleteket egyetlen rendkívüli feltételezéssel - amelyet "Wells törvényének" neveztek el - egészítette ki, ami Joseph Conradot arra késztette, hogy 1898-ban "A fantasztikum realistája" néven üdvözölje őt. Legjelentősebb sci-fi művei közé tartozik Az időgép (1895), A doktor Moreau szigete (1896), A láthatatlan ember (1897), A világok háborúja (1898) és a katonai sci-fi A háború a levegőben (1907). Wellst négyszer jelölték irodalmi Nobel-díjra.
A Doktor Moreau szigete (The Island of Doctor Moreau) egy 1896-os tudományos-fantasztikus regény, amelyet H. G. Wells angol író írt. A regény szövege Edward Prendick, egy hajótörött ember elbeszélése, akit egy arra járó hajó ment meg, és aki egy őrült tudós, Dr. Moreau szigetén marad, aki állatokból élveboncolással emberhez hasonló hibrid lényeket hoz létre. A regény számos filozófiai témával foglalkozik, többek között a fájdalommal és kegyetlenséggel, az erkölcsi felelősséggel, az emberi identitással és a természetbe való emberi beavatkozással. Wells úgy jellemezte, mint "az ifjúkori istenkáromlás gyakorlata".
A Doktor Moreau szigete a korai science fiction klasszikusa, és Wells egyik legismertebb könyve maradt. A regény a legkorábbi ábrázolása a "felemelkedés" sci-fi motívumának, amelyben egy fejlettebb faj beavatkozik egy állatfaj evolúciójába, hogy az állatfaj magasabb intelligenciaszintre kerüljön. A regényt többször is feldolgozták filmre és más médiumokba, Charles Laughton (1933), Burt Lancaster (1977) és Marlon Brando (1996) alakította az őrült doktort. (wikipedia.org)
