Az időgép: Wells 1895-ös sci-fi novellája (eredeti, rövidítetlen 1895-ös változat)

Eredeti címe:

The Time Machine: A 1895 science fiction novella by H. G. Wells (original unabridged 1895 version)

Könyv tartalma:

Az időgép H. G. Wells 1895-ben megjelent sci-fi novellája, amely keretelbeszélésként íródott. A műnek általában az időutazás fogalmának népszerűsítését tulajdonítják, egy olyan jármű segítségével, amely lehetővé teszi, hogy a kezelő szándékosan és szelektíven előre vagy hátra utazhasson az időben. A Wells által kitalált "időgép" kifejezést ma már szinte általánosan használják egy ilyen járműre. Az időgépből három azonos című játékfilmet, két televíziós változatot és számos képregényadaptációt készítettek. Emellett közvetve számos médiatermékben számos további szépirodalmi művet is inspirált. Wells már korábban is foglalkozott az időutazás gondolatával, A krónikus argonauták című novellájában (1888). Ez az egyetemi újságjában megjelent mű volt az alapja Az időgépnek. Wells gyakran nyilatkozott arról, hogy ezen anyag egy részét a Pall Mall Gazette cikksorozatában gondolta felhasználni, mígnem a kiadó megkérdezte tőle, nem írna-e inkább egy folytatásos regényt ugyanebben a témában. Wells készségesen beleegyezett, és a Heinemann 1895-ös megjelenéséért 100 (ma körülbelül 11 000 forintnak megfelelő) forintot kapott, amely először a The New Review januártól májusig terjedő számaiban jelentette meg a történetet folytatásos formában (újabban W. E. Henley névleges szerkesztősége alatt).

A Henry Holt and Company 1895. május 7-én adta ki az első könyvkiadást (valószínűleg egy másik kéziratból készült). 1895. május 29-én a Heinemann kiadta az angol nyelvű kiadást. Ez a két kiadás szövegileg különbözik egymástól, és általában "Holt-szöveg", illetve "Heinemann-szöveg" néven emlegetik őket. Szinte minden modern reprint a Heinemann-szöveget adja vissza. A történet tükrözi Wells saját szocialista politikai nézeteit, az életről és a bőségről alkotott nézeteit, valamint a korabeli aggodalmakat az ipari kapcsolatokkal kapcsolatban. Ray Lankester társadalmi degenerációról szóló elméletei is hatással vannak rá, és sok közös eleme van Edward Bulwer-Lytton Vril, az eljövendő faj ereje (1871) című regényével. 5) A korszak más sci-fi művei, köztük Edward Bellamy Looking Backward: 2000-1887 (1888) című regénye és a későbbi Metropolis (1927) című film is hasonló témákkal foglalkozott. Wells személyes tapasztalatai és gyermekkora alapján a munkásosztály szó szerint a föld alatt töltötte idejének nagy részét. Saját családja idejének nagy részét egy sötét pincekonyhában töltötte, amikor éppen nem az apjuk boltjában dolgozott. Később saját édesanyja házvezetőnőként dolgozott egy földalatti alagutakkal rendelkező házban, ahol a személyzet és a cselédek földalatti lakrészekben éltek. Egy 1905-ben megjelent orvosi folyóirat a cselédek rosszul szellőző, sötét pincékben lévő lakóhelyeivel foglalkozott.

Tizenéves korában Wells festőtanonc lett, és órákon át egy pincében kellett dolgoznia. Ez a mű a Haldokló Föld alműfaj egyik korai példája. A novella azon része, amely az időutazót egy távoli jövőben látja, ahol a nap hatalmas és vörös, az Időgépet is az eszkatológia, azaz a végidők, a világvége és az emberiség végső sorsa tanulmányozásának területére helyezi.