A fenntartható fejlődési célok atlasza 2017: A World Development Indicatorsból

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Atlas of Sustainable Development Goals 2017: From World Development Indicators

Könyv tartalma:

A Fenntartható fejlesztési célok 2017-es atlasza térképek, diagramok és elemzések segítségével mutatja be a 17 fenntartható fejlesztési cél mindegyikéhez kapcsolódó trendeket, kihívásokat és mérési problémákat. Az atlasz elsősorban a World Development Indicators (WDI) - a Világbank által összeállított, a globális fejlődésre és az emberek életminőségére vonatkozó, nemzetközileg összehasonlítható statisztikák - alapján készült.

Tekintettel a fenntartható fejlődési célok széleskörűségére és hatókörére, a szerkesztők szelektáltak, és a Világbank globális gyakorlatok és átfogó megoldási területek szakértői által fontosnak tartott kérdéseket emelték ki. Mindazonáltal az Atlasz célja, hogy tükrözze magukat a célok széleskörűségét, és bemutatja a nemzeti és regionális tendenciákat és pillanatképeket az ENSZ tizenhét fenntartható fejlődési célja felé tett előrehaladásról: szegénység, éhezés, egészségügy, oktatás, nemek közötti egyenlőség, víz, energia, munkahelyek, infrastruktúra, egyenlőtlenségek, városok, fogyasztás, éghajlat, óceánok, környezet, béke, intézmények és partnerségek. 1990 és 2013 között közel egymilliárd embert sikerült kiemelni a mélyszegénységből.

Ennek felszámolása ma már reális kilátás, bár ehhez fenntartható növekedésre és az egyenlőtlenségek csökkentésére egyaránt szükség van.

A nemek közötti egyenlőtlenségek még így is visszatartják az emberi lehetőségeket. Az alultápláltság és az elmaradottság 1990 óta csaknem a felére csökkent a növekvő élelmiszer-veszteség ellenére, miközben a fertőző betegségek terhe is csökkent.

A vízhez való hozzáférés bővült, de a higiénia terén lassabb volt a fejlődés. Túl sok ember számára az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés még mindig a személyes anyagi lehetőségektől függ. A növekedés környezeti költségei eddig is magasak voltak.

Az óceáni és szárazföldi ökoszisztémákban felhalmozódott károk jelentősek. Vannak azonban reménykeltő jelek: miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása rekordszintű, a megújuló energiába történő beruházások is növekedtek. Miközben a fizikai infrastruktúra folyamatosan bővül, a népesség is növekszik, így a városi lakhatás és a vidéki utakhoz való hozzáférés továbbra is kihívást jelent, különösen a Szaharától délre fekvő Afrikában.

Eközben a fejlődés intézményi infrastruktúrája erősödik, a kormányzati költségvetés megbízhatóbbá válik, a közvetlen külföldi befektetések pedig kilábalnak a pénzügyi válság utáni visszaesésből. A hivatalos fejlesztési támogatás azonban továbbra is elmarad a kitűzött céloktól.