Olvasói vélemények
Összegzés:Robert Ehrlich „Vadászat a fénynél gyorsabb tachionra” című könyvét úgy írják le, mint egy humoros és éleslátó felfedezést a tachionok, vagyis a fénynél gyorsabban utazó hipotetikus részecskék kereséséről. A könyv egy tudományos detektívtörténet elemeit ötvözi önéletrajzi betekintésekkel, összetett fizikai témákat tárgyal, de a cél az, hogy az általános olvasó számára is érthető legyen. Annak ellenére, hogy a könyv célja a szakzsargon kiküszöbölése, néhány olvasó kihívást jelentett az általános közönség számára. Az írásmódot dicsérik szellemességéért és érthetőségéért, valamint a modern fizika különböző aspektusait felölelő gazdag tartalmáért.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és humoros írói stílus, amely a bonyolult fizikát közérthetővé teszi.
⬤ Lenyűgöző utazást nyújt a tachionokkal és neutrínókkal kapcsolatos élvonalbeli kutatásokba.
⬤ Gazdagon illusztrált és anekdotákkal teli, élvezetes olvasmány.
⬤ A szerző hangsúlyozza a filozófiai megközelítést és a tudományos kutatás iránti alázatot.
⬤ Érdekes kérdéseket vet fel a valóság természetével kapcsolatban, és betekintést nyújt a jelenlegi fizikai kutatásokba.
Hátrányok:⬤ A könyv egyes olvasók számára túlságosan összetett lehet, olvashatósági osztályzata magasabb az általános közönség számára elvártnál.
⬤ Van benne némi szakzsargon, ami akadályozhatja bizonyos fogalmak megértését.
⬤ A fizikai előismeretekkel nem rendelkező olvasók számára kihívást jelenthetnek a fejezetek.
⬤ Bár a könyv célja, hogy könnyed legyen, egyes témák mégis sűrűnek tűnhetnek.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Hunting the Faster than Light Tachyon, and Finding Three Unicorns and a Herd of Elephants
Könyv tartalma:
1905-ben Albert Einstein a fénynél nagyobb sebességet lehetetlennek nyilvánította. Ez a könyv a szerző évtizedekig tartó kutatását írja le a tachionok néven ismert hipotetikus szubatomi részecskék után, amelyek megsértik ezt az elvet.
Ez a könyv egy tudományos detektívtörténet. A bűntény a gyorshajtás - vagyis az Einstein által meghatározott kozmikus sebességhatár, nevezetesen a fénysebesség lehetséges megszegése. Ez a detektívtörténet egyben memoár is, amelyet a tachionvadászok egy csoportjának tagja írt. A szerző tachionok utáni hajszáját a legtöbb fizikus szkeptikusan fogadta, akik helyesen jegyzik meg, hogy ilyen szuperluminális részecskéket még soha nem figyeltek meg biztosan, és hogy számos téves észlelés történt. Ennek ellenére a tachionokra vonatkozó jelentős közvetett bizonyítékokat már közzétették, és egy folyamatban lévő kísérlet a következő években eldöntheti a kérdést.
Ez a könyv az általános olvasó számára íródott, humort tartalmaz, és ahol csak lehet, kiküszöböli a szakzsargont, de a tudósok számára is érdekes lehet. A tachionok utáni vadászat minden olyan olvasót lenyűgöz, aki kíváncsian és nyitottan közelít a fizika tanulmányozásához.
