A film noir filozófiája

Olvasói vélemények

A „The Philosophy of Film Noir” című könyv olyan esszék gyűjteménye, amelyek a film noir műfaj bonyolult témáit és filozófiai alapjait tárják fel, és mind a rajongók, mind a tudósok számára vonzóak. Bár a könyv mélyen belemerül a témába, néha száraznak és kihívónak tűnhet. A hangoskönyv-verzió jól elbeszélhető, és jól kiegészíti a szöveget.

⬤ Nagyszerű betekintés a film noirba
⬤ jól megalapozott és érdekes esszék különböző tudósoktól
⬤ a klasszikus és a neo-noir filmek jó tárgyalása
⬤ lebilincselő áttekintés a filmrajongók számára
⬤ kiváló hangoskönyv-narráció.

Időnként száraz és kihívásokkal teli lehet; az írók némileg ellentmondó véleményeket fogalmaznak meg a noirról mint önálló műfajról.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Philosophy of Film Noir

Könyv tartalma:

Egy név és múlt nélküli csavargót, akit pusztán a vágy hajt, egy gyönyörű nő meggyőz egy férje meggyilkolásáról. Egy keményen ivó, szerencsétlen nyomozó belekeveredik egy bűnözői bandába, amely egy felbecsülhetetlen értékű műtárgyat üldöz.

A történetek egyszerre romantikusak, pesszimisták, tele vannak szorongással és az elidegenedés érzésével, és meghatározzák a film noir lényegét. A noir az 1940-es évek elején jelent meg kiemelkedő amerikai filmműfajként, amelyet a szokatlan megvilágítás, a baljóslatú cselekmények, a titokzatos karakterek és a sötét témák alkalmazása különböztet meg. A Máltai sólyomtól (1941) A gonosz érintéséig (1958) e klasszikus korszak filmjei a korrupció és a társadalmi hanyatlás légkörét tükrözik, amely olyan kiváló rendezőket vonzott, mint John Huston, Alfred Hitchcock, Billy Wilder és Orson Welles.

A The Philosophy of Film Noir az első olyan kötet, amely kizárólag ezeknek az ikonikus filmeknek a filozófiai alapjaival foglalkozik. A kötet a francia egzisztencialista Albert Camustól a frankfurti iskola teoretikusaiig, Max Horkheimerig és Theodor Adornóig sokféle gondolkodó munkásságára támaszkodva kapcsolja össze a film noirt a modern, gyakran nihilista világ filozófiai kérdéseivel.

A könyv annak vizsgálatával kezdődik, hogy mi is a noir mozi, majd a filmekben következetesen jelenlévő filozófiai elemeket - olyan témákat, mint az erkölcsi kétértelműség, az értelem kontra szenvedély és a pesszimizmus - értelmezi. A kötet szerzői azt is állítják, hogy a noir lényege és elemei alapvetően befolyásolták a hagyományos noir-korszakon kívüli filmeket is. Az olyan neo-noir filmek, mint a Ponyvaregény (1994), a Harcosok klubja (1999) és a Memento (2000) újra megismertették a műfajt a kortárs közönséggel.

Miközben az egyes filmekben jelen lévő koncepciókat értékelik, a szerzők megvilágítják és feltárják a populáris kultúrában felbukkanó filozófiai témákat is. A huszadik század egyik legjelentősebb művészeti mozgalmának alapos vizsgálata, A film noir filozófiája új lendületet ad a populáris kultúra és a filozófia metszéspontján folyó intellektuális vitának.