Értékelés:
A könyv a kvantummechanika filozófiai vonatkozásait vizsgálja, különös tekintettel a „leplezett valóság” fogalmára és annak a hagyományos filozófiai elképzelésekkel való összehangolására. Megkérdőjelezi az uralkodó tudományos világképet, és rávilágít a valóságra vonatkozó emberi tudás korlátaira. Miközben mélyreható betekintést nyújt a kortárs fizikába, az írás sűrű és bonyolult lehet.
Előnyök:⬤ Mély filozófiai betekintést nyújt a kvantummechanikába és a valóságba.
⬤ Megkérdőjelezi a hagyományos tudományos felfogást, és mély gondolkodásra ösztönöz.
⬤ A bonyolult fogalmak ellenére a laikus értelmiségiek számára is hozzáférhető.
⬤ Világos írásmód, amely kerüli a túlzott egyenleteket, megkönnyítve a nem matematikusok számára a tartalommal való foglalkozást.
⬤ A könyv terjedelmes és nehezen olvasható, gondos gondolkodást igényel.
⬤ Hiányzik belőle az egyértelmű következtetés, ami némi fogalmi zavart okoz.
⬤ Egyesek túlságosan bonyolultnak vagy elvontnak találhatják a filozófiai fejtegetéseket.
(12 olvasói vélemény alapján)
On Physics and Philosophy
A kvantummechanika nagy iróniája nemcsak az, hogy fogalmi alapjai még az azt alkalmazó fizikusok számára is furcsának tűnnek, hanem az is, hogy a filozófusok nagyrészt figyelmen kívül hagyták. Bernard d'Espagnat itt amellett érvel, hogy a kvantumfizika - azáltal, hogy kétségbe vonja az olyan, egykor szent fogalmakat, mint a tér, az anyagi tárgyak és a kauzalitás - a hagyományos filozófia nagy részének komoly újragondolását követeli meg.
Az On Physics and Philosophy a kvantumforradalom filozófiai jelentőségéről szóló, közérthető, matematikától mentes elmélkedés, amelyet a téma egyik vezető szaktekintélye írt. D'Espagnat objektív beszámolót ad a kortárs fizika - különösen a kvantummechanika - fő vezérelveiről, majd megvizsgálja, hogy ezek milyen következményekkel járnak a filozófiai gondolkodásra nézve.
A szerző először is ismerteti a kvantumfizika legújabb felfedezéseit, például a nem szétválaszthatóságot, és kifejti az olyan kortárs fejlemények jelentőségét, mint a dekoherencia. Ezután különböző filozófiai ismeretelméleteket - például a materializmust, a realizmust, a kantizmust és a neokantizmust - állít szembe a kvantumelmélet által felvetett fogalmi problémákkal. Általános következtetése az, hogy bár a kvantumelmélet fizikai implikációi azt sugallják, hogy a tudományos ismeretek soha nem fogják valóban leírni az elmétől független valóságot, egy ilyen végső valóság fogalma - amelyhez soha nem férhetünk hozzá közvetlenül vagy racionálisan, és amelyet ő burkolt valóságnak nevez - fogalmilag mégis szükséges marad.
